Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)
1919 / 9-12. szám - A gyermekügyi biztosságok
MunkisQgyi Stemlt s 209 nyomor összefüggéseit. Ezek az összefüggések látszólag egyszerűek, való-iában azonban a direkt összefüggés az eseteknek csak egy részére áll fenn, mfg az esetek nagyobb részében az összefüggést élettani és lélektani tényezők komplikálják, sőt az esetek egy részében az oki összefüggésből a társadalmi tényezők egyáltalán hiányoznak és a bűnözésnél kizárólag élettani vagy lélektani hatóokok forognak fenn. Ez mutatja a kérdés bonyolult voltát és azt, hogy a megoldást nem bizhaijuk valamely lendületesen egyszerű formulára. Az idevonatkozó kérdések tudományos vizsgálata és alapos kritikája visszanyúlnak a magyarországi kapitalizmus utolsó esztendőire, amelyek során a tudományos vizsgálódás révén kialakult közvélemény három főkövetelményt állított fel: az első a gyermekkriminalitásnak teljes szétválasztása a felnőttek kriminalitásától (a rövidség okából nem beszélünk a fiatalkorúakról), a második a pedagógiai és orvosi jelleg előtérbe állítása, a harmadik a proletártársadalom segítségének igénybevétele. A Kormányzótanács rendelete ezeket a követelményeket megvalósítja. Nem is szabadna beszélni róla, de manapság valóságos dicséretszámba megy, amikor meg kell említenünk, hogy a rendelet az Igazságügyi szervezet gyermekvédelmi hatáskörét kristálytiszta pontossággal el tudja választani más tényezők tevékenységétől, féltékenység nélkül részeltet a munkában minr^nkit, aki dolgozni akar, nem.kisajátítani akar szomszédos területeket, hanem kooperációnak veti meg az alapját. s Az igazságügyi gyermekvédelmi eljárás középpontjában a korábbi gyermekbíróságra emlékeztető gyermekbiztosság áli. Amíg azonban' a gyermekbíróság tisztán hivatásos bírói szervezet volt, addig a gyermekbiztosság a proletár demokrácia garanciáit viseli. Amikor ez az intézmény a kriminalitásban talált gyermek jövő* sorsárpi határoz, ez a döntés immár társas eljárás útján történik. Az eljárást a gyermekbiztos vezeti. A gyermekbiztosokat mindkét nembeli szakemberek sorából a munkás- és katonatanácsok választják. A gyermekbiztosok mellé a mindenkori tanácsokba a magyarországi tanítók szakszervezete, továbbá a magyarországi munkások gyermekbarát egyesülete egyenlő arányban küld ki mindkét nembeli bizalmi személyeket. A rendelet gondoskodik annak feltételeiről, hogy a tanács minden egyes esete individuálisan Ítéltessék meg. Evégből a rendelet egyrészt a tudományos vizsgálódás eszközeit, másrészt szakképzett közegekből állo apparátust bocsátja a gyermekbiztosságok rendelkezésére. A megítélés alapja nem* maga a bűncselekmény lévén, hanem annak motívumai, amelyek részben az egyén belső világában, részben szükeob és tágabb környezetében rejlenek, a vizsgálódás ezeknek a motívumoknak felderítésére irányul. A gyermek környezetének tanulmányozására rendszerint a rendelettel statuált gyermekőrség, az iskolaköteles gyermekeknél az iako iai gyámok állnak a rendelkezésre, A belső motívumok ielderitésére krimlnálpedagógiai intézet szolgál* ahol teljesen szakszerű vezetés alatt * teljesített részben általános orvosi, részben pszichológiai és pedagógiai természetű megvizsgálás történik, Ez a kétoldalú vizsgálati eljárás a gyermekbirósigi gvakorlatban is fennállott és szolgáltatott értékes adatokat az egyes problémák megolda sához. Ujak azonban azok a segédeszközök, amelyeket a rendelet mmde