Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)
1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról
124 Munkásügyi Szemle éjjeli munkát kiskorú gyermekek folytassanak. (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Nagyon kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, méltóztassék sürgősen utasítani az iparfelügyelőket, hogy tartsanak sürgős vizsgálatot az ország összes gyáraiban, Budapesten elsősorban a Weiss Manfréd-féle gyárban méltóztassék lehetetlenné tenni, hogy ott fejletlen gyermekeket, fiúkat és leányokat az erejüket meghaladó munkára kényszerítsenek. Valami úton-módon kell segítséget találni, akármiféle nehézségek vannak, azokat le kell küzdeni, mert az országnak szüksége van gyermekeire. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) B. Harkányi János kereskedelemügyi miniszter : Ha meg méltóztatik engedni, most röviden rátérünk az előttünk fekvő törvényjavaslatra. Mindenekelőtt örömmel állapíthatom meg, hogy a második és harmadik szakaszhoz kért felhatalmazások ellen észrevétel sehonnan sem merült fel, sőt inkább az igen tisztelt túloldalról biztatást nyertem, hogy a tervezetnél tovább menjek és többet tegyek e téren. Legyen meggyőződve a t. ház, hogy a szociálpolitikai téren a haladást senki sem óhajtja inkább, mint én, azonban a kormány felelőssége tudatában bizonyos szempontokat nem téveszthet szem előtt és itt csak kellő óvatossággal lépésről-lépésre haladhat. T. ház! Nem akartam egy állandó jellegű törvénynyel elébe vágni a munkásbiztosítás szerves reformjának. Nézetem szerint a háború lezajlását követő közeli időben erre úgyis szükség lesz. (Igaz! Ugy van! balfelől.) már csak a vita során az ellenzék részéről hangoztatott kívánalmakra való tekintettel is. De azért is helyesebbnek tartom a kérdésnek a törvényjavaslat mai alakjában való megoldását, mert tekintettel kellet lennünk a háború által előidézett különös viszonyokra és arra is, hogy a háborút követő állapotod senki sem ismerheti, az akkor beállandó helyzetet senki át nem tekintheti, ma tehát időszerűtlen volna e téren elébe vágni a jövőnek. Rendelettel tartottam az e téren teendő lépéséket megvalósitandónak azért, mert általánosságban akartam csak megjelölni feladatainkat, hogy így a háború tartama alatt is alkalmazkodhassunk a változó viszonyokhoz, másrészt pedig azért is, mert ma a tervezett intézkedések financiális hátterét sem tekinthetjük még át. Nem is volt idő az összes statisztikai adatok átvizsgálására s bár ezzel közben is foglalkoztunk, helyesebbnek látszott felhatalmazás alapján biztosítani az intézkedések lehetőségét. Ez ellen a forma ellen különben az ellenzék tisztelt szónokai sem tettek kifogást. Egyedül Szterényi József tisztelt képviselőtársam kifogásolta, hogy legalább az indokolásban nem jelöltük meg tüzetesebben és részletesebben mindazt, amit tenni szándékozunk. Legyen szabad erre megjegyeznem, hogy ettől is tartózkodtam éppen azért, hogy akciószabadságát a kormánynak ne érintsem, mert még az is, ami csak az indokolásban lett volna — hacsak nem jelzem különösen, hogy ezt csak ezidőszerint tartom így helyesnek — zsinórmértékül szolgált volna a későbbi időkre és bizonyos mértékben kötötte volna a kormányt. Ilyen körülmények között, bár az igen tisztelt előadó úr — igaz, hogy csak félhivatalosan — már nyilatkozott e tekintetben, bátor leszek a magam részéről felhasználni az alkalmat, hogy kifejtsem azt, amit ezen a téren ezidőszerint tenni szándékozom. (Halljuk ! Halljuk !) Mindenekelőtt felvettetett az ellenzék részéről — az ellenzék legtöbb szónoka, aki e tárgygyal foglalkozott, említette ezt a kérdést — a bérhatár megállapítása. Ugy Szterényi József, mint Bródy Ernő és Pető Sándor képviselő urak foglalkoztak ezzel és én teljes egyetértésben vagyok az ellenzék most említett tisztelt szónokaival abban a tekintetben, hogy a közönséges munkásoknál és az iparossegédeknél a bérhatár teljes mellőzését vélem jogosultnak. (Helyeslés balfelől.) Nem akarom- ugyanis a munkaadó jóakaratától tenni függévé azt, hogy a napi 8 koronánál nagyobb keresetű munkás biztosíttatik-e vagy sem, a közönséges munkás keresete mindenesetre oly változó és bizonytalan, hogy az a biztosításra rászorul. (Helyeslés balfelől.) Gondolom, Bródy Ernő tisztelt képviselő-