Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról

96 Munkásügyi Szemle Ha azt akarjuk, hogy egészséges munkásnemzedékkel bírjunk az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, ha le akarjuk róni legelemibb kötelességünket a munkások osztályának milliói iránt, akiknek szociális helyzetéről nekünk és elsősorban a törvényhozásnak kell gondoskodnia, akkor a munkásbiztosítást fe kell karolnunk. Ajánlom ezt a tisztelt ház figyelmébe. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Dródy Ernő : T. ház I Méltóztassék megengedni, hogy foglalkozzam azzal a szakaszszal, amelv engem nagy melegséggel tölt el, foglalkozzam a munkásbiztosítás kérdésével. (Halljuk! Halljuk I balfelől.) Engedjék meg, hogy én magam speciálisan külön örömömnek adjak kifejezést afelett, hogy ez a javaslat idekerült. Ne méltóztassék szerénytelenségnek venni, ha felemlítem, hogy az indemnitási vita alkalmával bátor voltam azt a kérdést intézni a kereskedelmi miniszter úrhoz, hogy ő ezzel a törvényjavaslattal — a formáját nem mondottam meg, de a dolognak a lényege a fontos, amely a munkásbiztosítás kérdésére vonatkozik — még ezen ülésszak alatt jöjjön ide. íme a miniszter úr ennek a kérésnek eleget tett: a törvényjavaslat itt van előttünk és a munkásbiztosításnak és az ahhoz fűződő nagy nemzeti érdekeknek kérdése ismét egy lépéssel haladt előre. Engedje meg tehát a t. képviselőház, hogy én külön örüljek ennek az alkalomnak és külön ünnepeljem azt a momentumot, amikor olyan kérdéseket, mint az anya- és csecsemővédelem kérdése, már úgyszólván félhivatalosan is az igen t. előadó úr is felvett az ő előadásába és egyáltalán magam részéről is teljesen szolidárisnak valljam magamat azokkal, amiket az igen t. előadó úr az ő igen szép és érdekes beszédében a munkásbiztosítás kérdéséről kifejtett. Ennek kapcsán én is mindjárt rátérek arra a kérdésre, amely főleg Szterényi József t. képviselőtársam beszédében kidomborodott, hogy tulajdonképen a háború alatt a munkásbiztosítás jelentősége és fontossága óriási mértékben megnövekedett. Olyan feladatok várnak a munkásbiztosításra a háború alatt, de főleg a háború után, amelyek egész világosan mutatják, mily rendkívül fontos ezen intézmény életképességének biztosítása a nemzeti közérdek szempontjából. Mert ha nézem, hogy milyen feladatokat tölt be most már a háború alatt és különösen milyen feladatok várnak rá a háború után, ha nézem szerepét az anya- és csecsemővédelem terén, — majd később rá fogok térni arra, milyen rendkívül fontos szerepe van a tuberkulózis és a venereás betegségek megelőzése terén — ha látom azt, hogy pl. a lakásviszonyok terén is mennyire Összefügg ez a kérdés a munkásbiztosítás kérdésével: akkor azt kell megállapítanom, hogy ennek a törvényhozásnak mindent el kell követnie abban az irányban, hogy ezt az intézményt erőssé, éppé és nagygyá tegye. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbaloldalon.) Talán nem fogom untatni a t. házat, ha legelső sorban az anya- és csecsemővédelem kérdésével foglalkozom, annál is inkább, mert maga ez a munkásbiztosítási törvény tulajdonképen alapja annak, hogy ez a kérdés ma egyáltalában szóba kerülhet. Ma ez a munkásbiztosítási törvény, az 1907. évi törvény az alap, amelyből kiindulva, később azután ez az anyasági biztosítás nagyobb mértékben megvalósítható lesz. Amikor az anya- és csecsemővédelem kérdésével foglalkozom, meg kell állapítanom, hogy itt tulajdonképen három momentumra kell a fősúlyt fektetnünk, még pedig az anya állapotára a szülés előtt, a szülés alatt és a szülés után. Ez az a három momentum, amelyet meg kell ragadnunk és amelybe a további teendőket bele kell kapcsolniuk. A szülés előtt nagy fontossága van — már Szterényi igen t. képviselőtársam is beszélt róla, de engedjék meg, hogy én is szóba hozzam — (Halljuk! Halljuk! balfelől.) annak a kérdésnek,, hogy az az anya a terhesség utolsó idejében ne végezzen robotoló munkát. (Úgy van! balfelől.) Nagy szükség van arra, hogy legyen egy bizonyos spácium az ő lebetegedése előtt, amikor az ő teste pihen és amikor pihenő állapotban hozza létre az ő magzatát. Ez nemcsak a humanizmus kérdése, hanem bizonyított, orvostudományiig megállapított tény az, hogy azok az anyák, akik az utolsó pillanatig, dolgozva hozták létre gyermeküket, sokkal egészségtelenebb gyermekeket hoztak napvilágra. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Megállapított tény az is, hogy nem a táplálás kevesbedése vagy hiánya teszi ezt, hanem maga az a tény, hogy az az anya az utolsó percig dolgozott. Ezáltal az a gyermek súlyban sokkal kisebb, koraszülés is gyakran bekövetkezik és az a kisebb gyermek már az életképesség