Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 17-18. szám - Anyaságbiztosítás vagy népbiztosítás

454 Munkásügyi Szemle orvosi kezelése, bemutatásokkal (előadó dr. Braun szakorvos, Berlin). A RVO. módosítása (előadó dr. Mayer, Frankenthal és dr. Braun, Berlin). Az orvoskérdés (előadó Helmuth Lehmann ügyvezető, Drezda). A pénztárak gyógyszerrendelése (előadó Brasz, pénztári ügyvezető, Remscheid). A pénztári tagok kölcsönős segélyezése ügyében kötendő megállapodások (RVO. 219. §.), (előadó Frencel igazgató, Drezda.) Jelentés egy általános nyugdíjpénztár tervbe vett alakításáról. A betegsegélyző pénztárak kiállítási egyesülésének megakalakítása (előadó Albert Cohn igazgató, Berlin). A szövetségi alapszabályok módosítása (előadó Frászdorf, Drezda). A balesetbiztosító intézetek a balesetvédelmi intézkedések felfüggesztése ellen. Megírtuk, hogy a német birodalmi biztosítási hivatal a Berufsgenossenschaftokát arról értesítette, hogy a rendkívüli viszonyokra való tekintettel a balesetvédelmi intézkedések szigorú végrehajtásától eltekint, nevezetesen megengedi, hogy nők és fiatal munkások is alkalmazhatók legyenek olyan üzemekben is, ahol az egyébként tilalmazva van, ha az az üzem fentartása érdekében szükségessé válik. A Berufsgenossenschaftok legutóbbi gyűlésében ez ellen a leghatározottabban állást foglaltak, kijelentették, hogy a kivételek engedélyezése rendkívüli módon fokozza a baleseti veszélyeket, amiért a felelősséget az intézetek nem vállalhatják. A Berufsgenossenschaftok állásfoglalását természetesen pénzügyi szempontok irányították, ami azonban nem von le semmit annak jelentőségéből. A táppénznek a családtagok számához igazodó megállapítását határozta el a felügyelő hatóság jóváhagyásával az altenesseni (Németország) betegsegélyző pénztár. Az új rendszer már július elsején életbe is lépett. A táppénzt e szerint az alapbér 50 százalékával egyenlő összegben kapják azok a tagok, akik nem tartanak el senkit. Egy eltartottnál a táppénz 60 százalékra emelkedik, minden további 17 éven aluli önálló keresette! nem bíró gyermek után újabb 5 százalékkal, egész az alapbér 70 százalékáig. Hasonlóképen van megállapítva a temetkezési segély is az alapbér 20 80 százalékában. A családi segély a táppénz 80 százalékáig emelkedik, A segélyek felemelése folytán előálló többköltségek fedezésére a járulékokat S'/a százalékról 4 százalékra emelték s a legalsó bérosztályban az átlagos bért 1.50 márkában állapították meg. Ezzel szemben viszont kimor.dja az új alapszabály azt, hogy azok a tanoncok, akiknek a készpénz bérük nem több, mint a fent jelzett alapbér egyharmada, táppénzre nem tarthatnak igényt. Korlátozták a családtagok részére a gyógyászati segédeszközök nyújtását is olyképen, hogy a költségekhez egy csekély összeggel a tagnak hozzá kell járuhi. Saját revolvere által történt sérülés, mint üzemi baleset. Egy gyári éjjeli őr, őrjárata alkalmával riasztó lövéseket tett, amely alkalommal a bal kezét megsértette. A sérülés következménye phlegmone s ennek folytán a bal kéz összes ujjainak a megmerevedése lett. A wieni balesetbiztosító intézet a kártalanítási igényt nem ismerte el, azzal indokolva álláspontját, hogy a sérült nem csak megbízást nem kapott arra, hogy lőfegyvert hornjon magánál, de arra jogosult sem volt. (Az eset folytán megindult eljárás során ugyanis jogosulatlan fegyverhordozásért megbüntették.) A választott bíróság azonban nem fogadta el a balesetbiztosító intézet álláspontját s a kártalanítást megítélte azzal az indokolással, hogy az éjjeli őr, ha fegyvert hord magával, hogy azzal a gyár területéről elriassza a hívatlanul ott tartózkodókat, vagy oda iönni akarókat, ezze, nemcsak a saját, hanem a vállalat biztonságát is szolgálja. Nem lehet tehát azt vitatni, hogy a áérültnek a sérülést okozó cselekedete nem az üzem érdekében történt volna. Minden biztosítottat jogosítottnak kell arra tartani — mondja az indokolás — hogy megtehesse mindazt, ami hivatása vagy szolgálata teljesítéséeen könnyebbségére van s az üzem érdekeit előmozdítja.