Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 5-6. szám - Az angol szociális biztosítás

153 szervezett munkásság nagy politikai befolyását- Magyarországon aligha járna eredménynyel, ha egy nem szavazó munkás ilyen ügygyei alkalmatlankodnék a kerület képviselőjénél.) A betegség esetére való biztosítás hiányai: a) a táppénz nem elegendő a beteg háztartására; nem gondoskodik a beteg hozzátartozókról, nem gondoskodik kellő orvosi ellátásról súlyos betegségeknél; b) nincs elegendő kórház; c) a betegek rendes kórházak hiányában kénytelenek a dologházkórházakat igénybe venni, ami méltatlan dolog. A kormány feladata volna, kellő számú kórházról gondoskodni; d) a 160 £ jövedelemnél kevesebbet keresők fele nem tartozik a törvény hatáskörébe. IV. Tüdővészesekről való gondoskodás. A tüdővész Angliában ís erősen pusztít, elsősorban a munkásosztály körében. A biztosítási törvény értelmében a beteg a rendes táppénzen és orvosi ellátáson kívül a »Tuberculosis Medieal Ófficer« kezelésébe kerül; kap élelemtöbbletet, szanatóriumi elhelyezést a helyi hatóság költségén, míg a táppénzt a családja kapja. 1913-ban azonban még csak 36.000 embert tudtak szanatóriumban elhelyezni. Sok helyen nincs még sem dispensaire, sem szanatórium. V. Rokkantsági biztosítás. Ha valaki 26 hétnél tovább munkaképtelen, nem kap tovább táppénzt, hanem heti 5 sh, = 6 korona »munkaképtelenségi segélyt« — disablement benefit — kap egészen 70 éves koráig. A segélyezés feltétele, hogy 104 heti előzetes befizetést teljesített legyen. A törvény, hiányai: a) nem terjed ki minden 160 £-nél kisebb jövedelmű háztartásokra sem; b) nem gondoskodik a keresetképtelen emberek kellő gyógyításáról ; c) Az 5 sh. hetenkint túlkevés. VI. A munkanélküliség esetére való biztosítás. Az angol szakszervezetek már régebben nagyarányú munkanélküliségi segélyezést nyújtottak. 1908-ban 2,359.867 tag közül 1,473.593 volt munkanélküliség esetére biztosítva. A biztosítás neme különböző: a bányászok és textilipari munkások rossz konjunktúra idején rövid munkaidőt — schort time — dolgoznak; munkanélküli segélyt csak teljes üzemszünetnél kapnak. A heti segély összege 4 és 16 sh. közt ingadozik. Számos szervezet eleinte magasabb segélyt fizet, később kisebbet. A segélyezés tartama rendesen 12-26 hét, némely szervezetnél csak 4 hét; némelyiknél viszont korlátlan. Mivel az 191 l-es állami munkanélküliség esetére való biztosítási törvény — Insurance Act II. rész — a szakszervezeteknek számos kedvezményt nyújt, azóta sok szervezet újonnan létesített munkanélküli segélyezést. Az Insurance Act kötelező munkanélküli biztosítást létesít a következő iparágakban: vasöntés és gépgyártás, hajóépítés, építőipar, járművek gyártása, fűrésztelepek. Ezekben az iparágakban 2 5 millió munkás van alkalmazva; az összes munkások egyhatoda. A munkáltató hetenkint 50 filléres bélyeget köteles ragasztani minden munkása részére; ebből 25 fillért levonhat a munkás keresetéből, ezenfelül az állam minden biztosított munkás után hetenkint 10 fillért hozzáfizet és az összes adminisztrációs költségeket fedezi. Minden munkanélküli 7 sh. = 8*40 korona heti