Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 3. szám - Az állam és a társadalom szerepe a rokkantügy terén

76 Munkásügyi Szemle A nők munkaidejének korlátozása a hadfelszerelési munkáknál. A németországi 3. hadtestparancsnokság a hadseregszállítókat rendeletben hívta fel, hogy a nők különóráztatását minden körülmények között kerüljék s ahol csak lehet — jó kereset mellett — a nyolc órás munkanapot, vagy még rövidebb munkaszakaszokat vezessenek be. Munkásvédelem az angol lőszergyártásnál. Az angol kormány mult év szeptemberében egy bizottságot küldött ki, a lőszergyárakban dolgozó munkások egészségügyi viszonyainak a megvizsgálására. Ez a bizottság eddig két jelentést készített és pedig: a munkások pihenési idejéről s lehetőségeiről és a vasárnapi munkaszünetről. A bizottság megállapította, hogy a túlfeszített és rendszeres éjjeli munka miatt szükségessé vált arról gondoskodni, hogy a munkások a gyárakban étkezhessenek. Ez a gondoskodás különböző módon történik. Vannak külön helyiségek, ahol a munkások a magukkal hozott ételt elfogyaszthatják. Vannak azután főző alkalmatosságok, vagy legalább is meleg viz áll a munkások rendelkezésére, (meleg italok készítésére). Gyakori a buffet-berendezés is. Egyes helyeken — ezek legjobban szolgálják a célt — olyan étkező helyiségek vannak, amelyekben vannak alkalmas berendezések, hogy a munkások ki is pihenhetik magukat. A bizottság hangsúlyozza annak a szükségességét, hogy a munkásoknak munkaközben alkalom adassék erőteljes táplálkozáshoz és megállapítja, hogy úgy a munkaadók, mint a munkások ezt teljes mértékben felismerték. A vasárnapi munka tekintetében a bizottság azt állapította meg, hogy a munkaadók nem kívánják a vasárnapi dolgoztatást — mert nagyon sokba kerül nekik. Viszont egyes esetekben — épp a pótlékok miatt — a munkások kívánták. Az utóbbi időben a vasárnapi munka csökkenőben van ; sok helyen ugyanis azt tapasztalták, hogy a hét napi munka mellett sem lehet többet előállítani, mint hat nap alatt. A bizottság határozottan a vasárnapi szünet betartását kívánja, mert a munkások s különösen a mesterek és előmunkások között, már is észlelhetők a túlerőltetés jelenségei. Munkanélküliség esetére való biztosítás Finnországban. A finn szenátus most tárgyalja az országgyűlés által 1914. április 28-án elfogadott törvényjavaslatot a munkanélküliség esetére való biztosításról. A javaslat a dán törvény mintájára készült. Az állam az elismert egyesületeknek az általuk kifizetett segélyek arányában hozzájárulást ad a munkanélküli segélyhez. A hozzájárulás felét azonban áthárítja a községre, amelyben a segélyezett lakik. Az egyesületek elismerésének lényegesebb feltételei a következők : az egyesület tagjai csak bérmunkások lehetnek ; a munkanélküli segélypénztár bevételeinek — az államsegélyt bele nem számítva — legalább fele részben a tagjárulékokból kell állni; a napi segély kevesebb mint 0.50 és több mint 3.— márka nem lehet. Segélyre 6 hónapi tagság után lehet a tagoknak igényük s a munkanélküliség első 6—15 napjára nem fizettetik segély. Egy évben legfeljebb 90 napi segély fizethető egy tagnak. Nem fizethető segély, ha a munkanélküliséget sztrájk, kizárás vagy betegség okozza, avagy ha a tag saját hibájából lett munkanélkülivé, úgyszintén, ha alapos ok nélkül vonakodik az egyesület avagy egy községi munkaközvetitő intézet által felajánlott munkát elfogadni. I 1 • •• SZAKIRODALOM. ...II A Munkásügyi panaszbizottságok és a katonai fölügyeleí alá heiyezett gyárak munkásainak munka-, bér- és szolgálati viszonyára vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet részletes magyarázó szöveggel megjelent. Az új rendelet nálunk egészen újszerű szociálpolitikai rendszere megérdemli, hogy az érdekelt munkaadókon, munkásokon és alkalmazottakon kívül a közönség is megismerje, mert az itthonmaradottak széles rétegeinek érdekeit öleli föl. A könnyen áttekinthető, ügyesen összeállított kis füzetet Jászai Samu a Szakszervezeti Tanács titkára írta és a Népszava könyvkereskedés adta ki. Ára 30 fillér, kapható minden könyvkereskedésben.