Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 3. szám - Az állam és a társadalom szerepe a rokkantügy terén

72 Munkásügyi Szemle Gyermekágyi segély és csecsemőhalandóság. A berlini Allgemeine Ortskrankenkasse adatokat gyűjt arról, hogy a gyermekágyi segélyben részesült anyák gyermekeiket mennyi ideig szoptatták, a gyermek az első életévében meddig volt beteg, mily betegségben szenvedett s ha esetleg meghalt, mikor s mily betegség következtében halt meg. A pénztár az adatok feldolgozása útján megakarja állapítani a természetes és a mesterséges táplálkozásban részesülő gyermekek halálozásának az arányát. Az adatokat a pénztár úgy gyűjti, hogy minden gyermekágyi segélyben részesült nőnek egy évre a szülés után kérdőlapot küld ' kitöltés végett. A németországi hadi gyermekágyi-segély összege havonkint mintegy 5 millió márka. Ebből az állam terhére 2 millió, mintegy 3 milliónyi összeg pedig a betegsegélyző pénztárak terhére esik. Az egyes gyermekágyasnak juttatott segély összege 133 márkáig terjedhet. Birodalmi gyermekágyi segély házasságonkívüli halvaszületéseknél. A birodalmi gyermekágyi segélyre nézve intézkedő 1915. április 23-iki szövetségtanácsi rendelet szerint a gyermekágyi segély házasságonkivüli gyermek után is adandó, ha háborús segélyt kap. Halvaszületett házasságonkívüli gyermek után az említett szöveg szószerinti értelmezése alapján pedig nem adtak gyermekágyi segélyt, mert hiszen nem adatik e gyermeknek háborús segély. A berlini Allgemeine Ortskrankenkasse indokolt előterjesztésben fordult a Reichsamt des Innernhez, amely hasonló tárgyban több kérdést elintéző rendeletére utalt. E rendelet szerint méltánytalan volna a gyermekágyi segély megtagadó értelmezése házasságonkívüli halvaszületések esetén. Természetesen előfeltétel, hogy az atya kötelezettsége, illetve az, hogy a gyermeknek, ha életben marad, hadisegély jár, megállapítható legyen. Kenyérjegyek oly családoknál, ahol ragályos betegségek előfordultak. A berlini városi tanács a »Freie Vereinigung Berliner Hausbesitzervereine« és a háztulajdonosok többi egyesületének a következő határozatot származtatta át: * Hozzánk intézett megkeresésre hozzájárulunk ahhoz, hogy a háztulajdonosok a kenyérjegyszelvényeket oly háztartásokból, ahol ragályos betegségek vannak, ne szedjék be. Ilyenkor a kenyérjegykiosztó-bizottságnak esetrőlesetre jelentés teendő.« A harctéri sérültek gyógyulása. A német orvosok és az egészségügyi szolgálat rendkívüli szervezettsége lehetővé tette, hogy a háborúban megsebesült vagy megbetegedett katonák hihetetlenül nagy számaránya lett ismét szolgálatképes. A »Deutsche Medizinische Wochenschrift« statisztikája világosan mutatja e haladást, amely egyúttal a német szociálhygiéne óriási fejlettségének is jele. Míg 1914. augusztus havában 100 sebesültre jutott 84*4 szolgálatképes, 3 halott, 12-2 szolgálatképtelen és szabadságolt, addig 1914. szeptember havában 100 sebesültre 88"1 szolgálatképes, tehát majdnem 4 emberrel több jutott; a halálesetek száma 3°/o-ról 27°/o-ra apadt. A sebesültek ápolásának eme fényes eredményei hónapról-hónapra, némi megszakítással, még jobban javultak. 1915. januárban a halálesetek számaránya l'4°/o, a következő hónapban l'3°/o. majd csekély emelkedés után június és júliusban l'2°/o-re sülyedt. A halálesetek számának csökkenésével kapcsolatban a szolgálatképesek számaránya az áprilisi 9r2°/o-ról júliusban 91'8ü/o-ra emelkedett. 7Ü/0 szolgálatképtelenné vagy szabadságolva lett, de várható, hogy ezeknek jelentékeny része ismét egészséges és katonai szolgálatra alkalmazható. Ha az egész év átlagát vesszük, arra az örvendetes eredményre jutunk, hogy a sebesültek 89'5n/Va szolgálatképes, 8'8°/0-a szolgálatképtelen vagy szabadságolt és csak l'7°/o az elhaltak számaránya. Katonáink akaratereje. Dr. Goldscheider német vezértörzsorvos a fronton szerzett tapasztalatai alapján katonáink akaraterejéről valóságos dicshimnuszt zeng. A »Berl. med. Gesellsch.«-ban tartott előadásában mindenekelőtt konstatálja, hogy a betegség érzetét legyőzi az emelkedett hangulat és a cselekedni vágyás.