Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A szocializmus és a szociális biztosítás

33 Munkásügyi Szemit védelem és a szociálpolitikának egész eszmevilága. A háború után ebből a tömegsírból ezeket az eszméket életre kell hívnunk. Földes Béla hibáztatja, hogy az iparfelügyelők tevékenysége túlnyomólag kimerül a kazánvizsgálatokban, szükségesnek tartaná, ha a kazánvizsgálatokat más alkalmazottak végeznék s ismét mások végeznék a tulajdonképeni iparfelügyelői tevékenységet. Har.ányi János báró kereskedelemügyi miniszter maga is elismeri, hogy az iparfelügyelői intézmény reformra szorul és szándékában áll azt, amint a háború véget ér és a békés munkához foghatunk, elővenni. Az addigi időt anyaggyűjtésre fogja felhasználni. Az iparfelügyelők jelentését a Munkásügyi Szemle legközelebb külön cikkben ismerteti. Az ipari, bányászati és kereskedelmi munkaközvetítés hatósági ellátásáról szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása. A képviselőház 1916. január hó 11-iki ülésében foglalkozott a törvényjavaslattal, amely a ház minden oldalán a legmegelegebb fogadtatásban részesült. Hegedűs Kálmán előadó ismerteti az érvényben lévő munkaközvetítő intézeteket, azoknak előnyeit és hátrányait. Az intézmény megalkotásának nagyságát abban látja, hogy nemcsak a munkaközvetítés feladatát teljesítő szerveket foglalja magában, hanem kaput nyit a szociálpolitika térfoglalására is, úgy, hogy ezután a szociálpolitika be fog hatolni a legutolsó község eszmevilágába is. »Attól, hogy munkát adunk annak, akinek nincs munkája, már csak egy lépés ahhoz, hogy annak a munkának a feltételeit emberhez méltóvá tegyük.« A munkaközvetítés gondolatától csak egy lépés a munkanélküliség ellen való biztosítás nagy problémája, amelyet meg kell oldani, ha azt akarjuk, hogy meghozzuk a munkásosztálynak azt az áldozatot, amelyekkel a nemzet tartozik. Mikor Bismarck a szociálpolitika terére lépett, jól látta az államháztartás nagy terheit, amelyek ebből előállanak. De számolt az államháztartás nehéz helyzetével és ez a legkonzervativebb államférfiú élesen látta azt, hogy a szociálpolitikai áldozatok a leggyümölcsözőbb befektetést' reprezentálják, nemcsak a munkaadók, nemcsak a munkások, hanem az egész nemzet számára. A szociálpolitika térhódítása megnyitja a lehetőségét annak, hogy a nemzeti termelés jövője felvirágozzék. Bródy Ernő idézte az 1899. évi szakszervezeti kongresszusnak azt a határozatát, amely szerint a munkásság nem ellenzi a hatósági munkaközvetítést, ha annak vezetésében paritásosán érvényesülhet és ha sztrájk esetén a közvetítő kellő magatartást tanúsít. Kívánja ezzel kapcsolatban a paritásos vezetést és rámutatván, hogy a budapesti munkaközvetítő intézetnek sztrájk esetén ma követett magatartásával sem a munkaadók, sem a munkások nincsenek megelégedve, kéri, hogy a hatósági munkaközvetítők a modern szociálpolitika követelményeinek e tekintetben is megfeleljenek. Hangsúlyozni kívánja, hogy a munkaközvetítő a munkafeltételekre is tekintettel legyen ; hogy munkaközvetítési központ létesíttessék és a munkapiacról állandó statisztikai nyilvántartás készíttessék. Végül pedig e harmonikus összműködés biztosítása végett kéri, hogy a szervezetnek és az ügyviteli szabályoknak megállapítása előtt adassék alkalom az érdekeltségnek a nyilatkozásra. Földes Béla nem lát szociálpolitikai tényt a munkaközvetítés megszervezésében, mert ez szükségszerű velejárója annak a kapitalista termelési rendnek, amely a munkát árúnak minősíti és amely a munkaközvetítéssel csak rendezi az árúnak a piacát. Az angol szakszervezetek munkaközvetítő tevékenységének történeti méltatása után helyesli a törvényjavaslat alapelveit: a hatósági tevékenység bavonását a munkaközvetítésbe ; hogy a feladattal a városok és községek bízatnak meg, az ingyenesség elvét! Magáévá teszi Bródy fejtegetéseit különösen a központ létesítése, a statisztika és a neutralitás tekintetében. Figyelmeztet annak szükségességére, hogy megfelelő erők állíttassanak az intézmény szolgálatába ; jelzi, hogy a pénzügyi bizottság jelentésében előirányzott állami hozzájárulás alighanem kevésnek fog bizonyulni. Végül felhívja a figyelmet arra, mily szolgálatokat tehet az intézmény két, rövid idő múlva akuttá váló kérdés: az amerikai visszavándorlás és a rokkantak elhelyezésének előmozdítása körül. Harkányi kereskedelemügyi miniszter az ügy iránti szeretettől áthatott szavakkal helyezte kilátásba az érdekeltség meghallgatását a szervezet és ügyvitel megállapítása előtt. Elismerte a paritás és a neutralitás megvalósítására