Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A világháború hatása a jogéletre

Munkasügyi Szemle 7 munkára való alkalmazásával. Olyan rendkívüli viszonyok közt veszik csak igénybe, hogy ma nem vagyunk tudatában annak, hogy a nőkre is kiterjed az általános védkötelezettség. Természetes, hogy ezek a törvényes intézkedések mind többször meg fognak előttünk jelenni s így átmennek az emberek meggyőződésébe. Sőt ki fogják azokat terjeszteni. És közeli az a gondolat, hogy az embe­reknek az állammal szembeni fokozott kötelességei ne szűnjenek meg a háborúval. Hiszen a háború után ezer és ezer szükséglet lesz, amelyet csak közmunkával lehet majd kielégíteni. Miért ne legyen meg a lehetőség arra, hogy a közigazgatási hatóság ezeket a munkákat elvégeztethesse?! F) Hogyha a háború alatt tapasztaltak alapján végig gondoljuk a békében történteket, úgy nem lehet kétség aziránt, hogy az állam a béke alatt állandóan azzal foglalkozott, hogy polgárainak vagyonát és épségét a külföld ellen megvédje. E védelem nem ritkán túlvédés. Jobban védi, mint amennyire szük­sége van, de nem az embert, hanem az embernek a vagyonát. Védi az ellen, hogy mások el ne vegyék és kárt ne tegyenek benne. Ilyenképen minden állam, minden intézkedése állandóan háborús intézkedés, mert saját közbenjárásának súlyt az ad, hogy háborúval fenyeget. Amikor a háború aztán kiüt, akkor elhomályosúlnak a célok és minden törekvés a győzelemre irányul. A győzelem öncélnak látszik, pedig ez a védelem hathatós módja. A háború alatt ezért az állam felolvad a központi hatalomban. A szerves társadalomelmélet már régen vallja azt, hogy az állam a tulajdonképen élő szervezet, az egyes ember csak sejtje ennek az élőnek. Mindenki a központi hatalom rendelkezései szerint mozogván, kétségtelen, hogy a köz­ponti hatalom tölti be azt a szerepet, amit az agy az egyesnél. A háború alatt mármost úgy jelenik meg az államélet, mint hogyha az államélet feltétele volna az egyes életének. Mindenkinél a tudat alatt az a meggyőződés él, hogy élete az állam életétől függ. Ez a hit nem helyes, de ezzel is számolni kell. Az állam nem élhet az egyesek tömege nélkül s ezért már békében is csak azért védi az egyesek életét, egészségét, mert szüksége van rájuk. Munkásvédelem, betegsegélyezés, gyermekvédelem, stb. mind a jövő had­seregének a védelme. így dolgozik az állam anélkül, hogy az egyesek ezt meglátnák, de igy fűzi magához az állam az egyest mind szorosabb kötelékekkel s biz­tosítja magának azt a fetisszerű látszatot, amelylyel az állam a tömegek sze­mében bir. II. A) Ha most a háborúnak a jogéletre gyakorolt hatását részletesebben vesszük vizsgálat alá, akkor ezt a vizsgálatot a tulajdonjogra gyakorolt hatás tárgyalásával kell kezdenünk. E hatás a kisajátítási jognak eddig nem ismert mértékben való kiterjesztésében nyilvánul. Úgyszólva minden kisajátíthatóvá lett. Nemcsak azt sajátította ki az állam, ami már valakinek birtokában volt, hanem azt is, aminek megszerzésére még csak jogcímet szerzett valaki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom