Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 5. szám - A nem vagyoni kártérítés szabályozásáról

120 Munkásügyi Szemle toznának pl. a testi sértés, becsületsértés és rokoncselekmények, hamis tanuzás, hamis vád, szemérem elleni bűncselekmények, személyes^ szabadság megsértésének, az élet elleni bűncselekmények esetei, mint oly jogsértések, hol az elszenvedett sérelem sokszor sokkalta súlyosabb, mint a bármily jelentékeny vagyoni károsodás. Az esetek második csoportját képeznék azok a vagyoni kárt nem okozó jogsértések és a jóerkölcsökbe ütköző egyéb érdeksértések (1461. §. 2. bek.), amelyek büntetendő cselekményt nem képeznek. Az elégtételi jog megadását ennél a csoportnál tartom legnagyobb jelentőségűnek. Ide tartoznék többek között a személyiségi jogok megsértése, a jog által védett materiális és inmateriális javak oly megsértései, amelyek nem oly súlyosak, hogy a kriminalitás határát elérnék, vagy ahol a büntető tényállásnak egyikmásik eleme hiányzik, továbbá ebbe a csoportba tartoznának a társadalom békés együttélésének, embertársaink javának oly megsértései, amelyek a jóerkölcs követelményeibe ütköznek anélkül, hogy azokra vonatkozólag valamely tételes jogi tilalom léteznék. Mindezen jogsértések és bántalmazások ma elkövethetők anélkül, hogy belőlük a sértőre bármily jogi hátrány származnék. Az igazságszolgáltatás ily sérelmekkel szemben ma tehetetlen s a sértett azokkal szemben védtelenül áll. A 885. §. kapcsolatban a tiltott cselekmények általános szabályát tartalmazó 1461. §-sal, lehetővé teszi mindezen jogsértések és erkölcstelen károkozások jogi üldözését. Ebben a vonatkozásban a magánjogi kódex ki fogja tölteni a büntetőjog hézagait, kiterjeszti az állami igazságszolgáltatás határait, amennyiben a jogrend megsértésének enyhébb eseteiben az elégtétel úgy is, mint a sértettnek jutó kiegyenlítés s úgy is, mint praeventiv rendszabály poena privata gyanánt érvényesül. Az ezen csoportba tartozó sértések legtöbbnyire tiltott cselekmények közé fognak tartozni. Előfordulhatnak azonban ily bántalmak és sérelmek a kötelességsértések körében is. Gondoljunk pl. arra, hogy kikötmény esetén a gyermek szülőjét huzamos időn át rossz bánásmóddal, az élelem elvonásával sanyargatja, vagy, hogy a bérbeadó egy családot tél idején jogtalanul kitesz, vagy beköltözni nem enged, vagy hogy a munkaadó rosszakaratból szándékosan és jogtalanul visszatartja a napi keresményéből élő alkalmazott munkadíját, vagy orvos és ügyvéd szerződési kötelességének vétkes megsértésével, megbízójának érdekeit súlyosan sérti, stb. A harmadik csoportja az elégtételhez való igény eseteinek az volna, hol a cselekmény vagy mulasztás vagyoni kárt is okoz, azonban a tényállás objektív tényezői által meghatározott, a vagyoni kár kimérésénél ma irányadó »interesse« megtérítésével a sértett által szenvedett szubjektív sérelem kiegyenlítést nem nyer. Ide tartoznék a pretium affectionisnak indokolt esetekben való megtérítése, vagy pl. azon eset, ahol a megölt gyermek szülőjének az elveszett tartás összegén felül megfelelő elégtétel ítéltetnék, stb. Ehhez a tényálláscsoporthoz tartoznak azok az esetek, amelyek a vagyoni kár és nem vagyoni sérelem határán állanak, amelyekben ez is, az is feltalálható, minő pl. az egészség, munkaerő, stb. megsértése. A 885. §-nak a munkásosztályra különösen nagy jelentőségű alkalmazási esete volna, hogy a mezőgazdasági s ipari balesetek sebesültjei és rokkantjai, akiknek száma százezrekre megy — az összes balesetek száma csak egy évben, 1911. évben a statisztikai évkönyv szerint 55.256 volt —