Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 4. szám - Anyasági biztosítás

Munkásügyi Szemle 107 részében pedig a munkáslétszám apadt annyira, hogy nem tartozik az iparfelügyelet alá. Majdnem teljesen szünetel az építőipar is. Ezzel szemben szaporodott az óragyárak száma: 509-ről 516-ra. Valószínű, hogy ezekben hadi műszereket gyártanak. Az ipari balesetek száma a háború első hónapjában — a megcsappant termelés és a munkások létszámának kisebbedése következtében — csökkent. Az új gyári törvény rendelkezéseit a munkaadók sok helyen nem tartják be. Az iparíelügyelők ezért súlyosabb büntetések kiszabását követelik. A háború kitörése után a szövetségtanács a különmunka-engedélyezések terén a törvénytől eltérő némely kivételt engedélyezett. Egy újabb, — mult év november 16-án kelt rendelet ezeket a kivételeket megszorítja. A különmunka napi 2 óránál több nem lehet. 18 éven aluli nőknek, 16 éven aluli férfiaknak külön munkát egyáltalán nem szabad engedélyezni. Nem szabad nőknek és fiatal korúaknak vasárnapi munkát engedélyezni, úgyszintén nem szabad a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatására kivételes engedélyt adni. Az engedélyezett különórákra a rendes munkabéren felül 25, éjjeli órákra pedig 50 százalék pótlékot kell fizetni. Munkások katonai fegyelem alá helyezése Olaszországban. Az olasz kormány a kikötők és a kereskedelmi hajózás munkását is katonai fegyelem alá vonta. Hogy bizonyos körülmények között ennek a katonai fegyelemnek mi a következménye, azt mutatja az Avanti egy híradása, amely szerint az »Elba« bányatársulat a napi munkaidőt — a katonai fegyelemről szóló törvényre hivatkozva — a munkások előzetes megkérdezése nélkül — egy fél órával meghosszabbította. Az olasz ipar háborús szervezése. Az olasz kormány egy mult év augusztus 22-én kelt rendelettel intézkedett az iparnak a háború céljaira való szervezése iránt. E célból az országot hét kerületre osztották. Minden kerületben bizottságot szerveztek, amely a hadiszerek gyártására felügyel s a hadvezetőséget állandóan informálja. Minden bizottság a hadvezetőség egy képviselőjéből, két szakértőből, két munkaadó- és két munkás-tagból áll. Ezenkívül egy központi bizottság is van. A hadügyminiszter jogosult egyes üzemeket »mozgósítottnak« nyilvánítani. Az ily üzemek munkásai és alkalmazottai a haditörvények hatálya alatt állnak. Az üzem vezetése egyébként a tulajdonos kezében marad. Felmondások és elbocsátások azonban csak a kerületi bizottság jóváhagyásával történhetnek. A munkások és munkaadók közötti viszályokat is ezen bizottságon elé kell vinni. A- bizottság — ha a békés kiegyenlítés nem sikerül — határozatot hoz. A határozat megfelebbezheíő a központi bizottsághoz, amelynek döntése végleges. Munkabérviszonyok és áralakulás Angliában az 1915. évben. Az 1915. év legjellemzőbb tünete a gazdasági életben a munkaerő hiánya volt. Egyes iparágakban, mint az építőipar s a ruházati-ipar némely ágában kevés volt ugyan a munka, de számottevő munkanélküliség még sem volt a munkaerő hiánya miatt. A hiányzó férfi-munkaerő pótlása céljából nagyarányú eltolódások történtek. A tanult munkások helyét tanulatlan és betanult férfiak és sok esetben nők foglalták el. A pótlás azonban nem elegendő s a hivatalos >Labour Gazette' kijelentése szerint, csak a nők nagyobb térfoglalásával lehet a férfi-munkaerő hiányán segíteni. A munkabérek az 1914. év négy háborús hónapjában körülbelül a háború előtti színvonalon maradtak. 1915-ben azonban a munkáshiány s az összes életszükségleti cikkek drágulása következtében — februártól kezdve — erősen emelkedtek. A háború előtt a munkanélküliség aránylag kicsiny — 2'8°/o — volt. Tetőpontját a háború kitörése után augusztusban érte el, amikor 7"l°/o volt a munkanélküliek száma. Ezután állandóan csökkent s novemberben körülbelül a háború előtti nívót éríe el, míg decemberben már 0"6°/o-ra csökkent. Munkabéremelést — a munkásügyi hivatalhoz érkezett jelentések szerint — 1915-ben 3,165.000 munkás ért el s pedig összesen hetenkint 603 ezer font sterlinget, úgy, hogy egy-egyre hetenkint 3 sh. és 10 d. esik. A fontosabb élelmiszerek árai a nagykereskedelemben átlag 221/2 száza-