Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 4. szám - Anyasági biztosítás

104 ft\unkásügyi Szemle Az osztrák Krankenversicherungs-Gesetz 13. §-a szerinti »keresetnélküliség értelmezéséhez. Érdekes jogkérdésben döntött legutóbb az osztrák közigazgatási bíróság. N. napszámos az általános stájerországi munkásbetegsegélyezési pénztárnál, Grázban, volt 1912. évi június hó 15-től 1912. évi július hó 1-éig biztosításra bejelentve. N. ezen időpont után 2 napig kereset nélkül volt, harmadik nap, július hó 4-én egy földbirtokosnál, mint famunkás lépett munkába. A favágásnál ugyanaznap balesetet szenvedett és a marburgi kórházban 1912. évi július hó 4-től július hó 20-ig és visszaesés folytán július hó 22-től november 19-ig ápoltatott. A pénztár a kórházi költségek megtérítését megtagadta azzal, hogy N. az új foglalkozásba való belépéssel többé nem volt tagja a pénztárnak. A felebbezés során a helytartóság a pénztár álláspontja szerint ítélt, mert N. a munkából való kilépés és a kórházba való felvétel között nem volt keresetnélküli, tehát a kórházba való felvétel időpontjában a pénztári tagságát elveszítette. A belügyminiszter a kórházi kezelőség felebbezésének helyt adott és kötelezte a pénztárt a kórházi költségek fizetésére és pedig azzal az indokolással, hogy »nem minden kereset zárja ki a keresetnélküliséget a Krankenversicherungs-Gesetz 13. §-a értelmében, hanem csak amelylyel a pénztári tag abba a helyzetbe jut, hogy járulékait tovább fizethesse*. Már pedig N.-nek ilyen keresete nem volt, mert hiszen 2 K napibére volt megállapítva, de ezt sem kapta meg időközben történt balesete folytán, ezért tehát keresetnélkülinek és így a pénztár tagjának kellett tekinteni. A betegsegélyezési pénztár benyújtott jogorvoslatát a közigazgatási bíróság elutasította. Ezen ítélet indokolása megengedi, hogy napszámosok nem tekinthetők feltétlenül keresetnélkülinek a KrankenversicherungsGesetz 13. §-a értelmében, ha napszámuk az életszükségleteik kielégítése mellett a járulékok fizetését is lehetővé teszi számukra. Előfeltétel azonban hosszabb, bizonyos állandósága a napszámos munkákvégzésének és az ilyen munkateljesítés hosszabb tartama. A konkrét esetben alkalmi munkáról^van szó, amely nem állapítja meg azt, hogy N. keresetnélkülisége megszűnt. Éppen ezért a belügyminiszter álláspontja a helyes. Nagyon kérdésesnek tartjuk az osztrák közigazgatási bíróság ezt az állásfoglalását, mert hiszen ilyen felfogás mellett nagyon gyakran elképzelhető a keresetnélküliség fogalmának olyan megállapítása, amelynek alapján a pénztár oly kórházi költségek fizetésére köteleztetik, amelyekkel tulajdonképen nem tartozik. Az indokolás semmiképen sem meggyőző és legfeljebb arra mutat, hogy a kórházi költségek viselése tekintetében az osztrák bíróságok is afelé hajlanak, hogy a pénztárt kötelezzék. A wieni és alsóausztriai ipartestületi betegsegélyző pénztárak szövetsége most adta ki 1914. évről szóló jelentését és mindenekelőtt megállapítja, hogy a kötelékébe tartozó pénztárak közül mindazok, amelyeknek tagjai hadicikkek gyártásával foglalkoznak, a háború előtti tagállományukat megtartották, sőt némelyeknél emelkedés is mutatkozott. A betegbejelentéseknél sokkal feltűnőbb módon jelentkezik a háborús idők hatása. Az 1914. évben mindössze 84.177 betegbejelentés volt, az előző évben ezzel szemben 128.750 volt a betegedési esetek száma. A legkisebb arány az év IV. negyedére esett (8271). Az I. negyedben kimutatott 33.628 esettel szemben. A szövetség pénzügyi eredménye ezek szerint kedvezőbb volt az előző évhez képest, mert amig bevételei csupán 175.323 K-val csökkentek, addig kiadásai 270.168 K-val maradtak alul az előző évi költségeknek. Az 1914. évben kimutatott 2,782.191 koronából orvosi díjakra 1,449.995 K-t, betegellenőrzésre 277.316 K-t, gyógyszerekre 437.857 K-t, gyógyászati segédeszközökre 215.653 K-t, üdülőbetegek és gyermekágyas nők ápolására 100.845 K-t fordított a szövetség, míg az adminisztráció 226.552 koronába került A férfi- és nőtagok emelkedése és csökkenése a németországi betegsegélyző pénztárakban. A németországi betegsegélyző pénztárak 1915. évi tagforgalma igen élénken tükrözi vissza a háborús gazdasági állapotokat. A férfitagok száma, az április hónapot kivéve, mindig csökkent; a nőtagok száma, december kivételével, minden hónapban emelkedett. A férfitagok száma csökkent: Januárban 0"96, februárban 0'20, márciusban 1 01, májusban T41, júniusban T97, júliusban 2-00, augusztusban l-50, szeptemberben T76, októberben l-69, novemberben 1"58, decemberben 1'88 százalékkal; áprilisban emelkedett r30%-kal. A nőtagok száma emelkedett: Januárban 078, februárban 260, márciusban 2'07, áprilisban 3-66, májusban 0 92, júniusban 034, júliusban f20, augusztusban 0-64, szeptemberben 0-23, októberben 1 '84, novemberben 0-64 százalékkal, decemberben csőkkent 1*67 százalékkal.