Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

56 Munkásügyi Szemle Egy művirággyár abban állapodott meg munkásnőivel, akik 20 márka havi bért kaptak, hogy augusztus 1-től fél bérért dolgozzanak tovább, végül azonban 14 márka havi fizetést adott, de azzal a feltétellel, hogy csak a fele tekintendő a végzett munka ellenértékének, másik fele előlegnek, amely később ledolgozandó. Az egyik munkásnő azonban ezt a megállapodást későbben hatálytalannak tekintvén, további 14 márka bér fizetésére perelte a munkaadót. A munkaadó hivatkozott arra, hogy a megállapodás a munkásnők érdekében létesült, az iparbíróság azonban ezen kifogást nem tette magáévá és a megállapodást hatálytalannak tekintette, dacára annak, hogy a munkásnők beleegyeztek. Nem lehet ugyanis követelni fiatal munkásnőktől, hogy ezekben a súlyos időkben komplikált számítási módot rögtön átértsenek. A megállapodás szerint a panaszos havonként 7 márkát keresne, ami a jó erkölcsökbe ütközik. Nem látja be a bíróság, miképen tekintheti egy nem kicsinyes üzletvezetés az ilyen megállapodást a munkásnők érdekében valóknak. Hadseregszállítást nem kaphat az a vállalkozó, ki nem fizet rendes munkabéreket. A porosz kereskedelemügyi miniszter az egyik kereskedelmi kamarához leiratot intézett, amelyben kijelenti, hogy helyesli a kamarának azt az eljárását, hogy nem állít ki megbízhatósági igazolványt a hadseregszállításoknál pályázó oly vállalkozóknak, akik a helyben szokásos minimális bért nem fizetik meg a munkásoknak. A leiratot a miniszter figyelembe vétel céljából az összes kamarákkal közölte. A bányászok vasárnapi munkaszünete tárgyában a németországi keresztény-bányamunkások szakszervezete beadványnyal fordult az egyik hadtestparancsnoksághoz. A munkások azt kérték, hogy a vasárnapi munka és a túlórázás kérdését a munkásválasztmányokkal való tárgyalások útján szabályozzák az egyes vállalatok. A westfáliai állami bányák vezetősége figyelembe vette a munkások ezen kívánságát s úgy szabályozták a munkát, hogy egyelőre hetenkint kétszer másfél munkaszakot dolgoznak a munkások, ennek ellenében azonban vasárnap szünetel a munka. A munkások most azt kérik, hogy a magánvállalatoknál is hasonlóan rendezzék a túlmunka-kérdést. Az éjjeli munka eltiltása és a vasárnapi munkaszünet a németországi sütőiparban. Ez év január 18-án a Németbirodalom területén levő összes sütőüzemekre és gyárakra betiltotta a kormány rendelete az éjjeli munkát. Reggeli 7 órától csak este 7 óráig szabad sütőipari munkát végezni. A birodalmi központi elöljáróságnak van fentartva a jog, hogy egves üzemekben reggel 6 órától este 6 óráig engedélyt adjon a termelésre. Az éjjeli munkának a sütőiparban történt felfüggesztésével régi óhaja valósult meg a német sütőmunkásságnak. Az éjjeli munka eltiltása folytán szükségessé vált Németországban a sütőés cukrásziparban a vasárnapi munkaszünetnek is újbóli rendezése. Az illetékes hatóságok ennek folytán úgy intézkedtek, hogy vasárnap délelőtt 7—12 óráig a sütőés cukrászműhelyekben a munkát megengedték azzal a korlátozással, hogy minden harmadik vasárnap az istentiszteleten való részvételre szabadság adandó minden munkásnak. Ezenkívül minden sütőműhelvben a rozskenyér kovászolása céljából egy munkás vasárnap este 6—7 óra között is foglalatoskodhatik legfeljebb egy óra hosszat. Szociális gondoskodás a háború által sújtottakról. Szászországban elismerésre méltó módon gondoskodtak a hatóságok a háború által sújtottak segítéséről. Mindjárt a háború elején országos bizottság alakult, amelybe a földmívelés, az ipar, a kereskedelem képviselői mellé a szervezett munkások képviselőit is meghívták. Ez a bizottság irányítja az egész szociális segítőakciót. A kormány 200 millió márkát bocsátott a bizottság rendelkezésére. A községek a hadbavonultak állami segélyéhez 50—150 százalékos pótlékot fizetnek. Az egyes helyi bizottságok ezenkívül még lakbérsegélyt is nyújtanak s külön segélyezik az arra szorulókat, élelmiszerekkel és ruhával. A kormány a kerületi főnökségeket felhívta a munkanélküliség csökkentése érdekében teendő intézkedésekre s a maga hatáskörében is nagyobb vasúti és útépítési munkákat rendelt el. A kormány példáját követték a városok is, amelyek szintén nagyobb munkálatok kiviteléhez fogtak. Ennek a célszerű működésnek tudható be, részben hogy a munkanélküliek száma, amely augusztus végén 143 ezren felül volt, november 10-ig 73.481-re apadt. Kedvezően alakult a helyzet Szászország legfőbb ipar-