Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

Munkásügyi Szemle 53 számított 3 héten belül hozzátartozóik vagy más megbízottjuk a pénztártól kéri. A járulékokat a strassburgi községi járás viseli, amennyiben az illetők nősek, vagy pedig családjukat túlnyomóan eltartják. A Strassburgon kívül lakókra nézve kilátás van arra, hogy az Országos Biztosító Intézet ugyanolyan mérvben fogja a fizetéseket eszközölni, mint Strassburg városa. A betegsegélyző pénztári tagok számának emelkedése Németországban. A németországi munkapiacon — bár aránylag kismérvű javulás — állandónak mutatkozik. A betegsegélyző pénztárak jelentéseiből ugyanis a biztosításra kötelezett tagok számának az emelkedése állapítható meg. A december 1-ji jelentést 5.615 betegsegélyző pénztár küldte be a birodalmi statisztikai hivatalhoz. Ezeknek a pénztáraknak a munkaképtelen betegek leszámításával november hó elsején 4,957.507 férfi- és 3,160.016 nőtagjuk volt. December elsején a férfitagok száma 4,991.258. a nőtagoké pedig 3,228.483 volt. A férfitagok száma tehát 0-68 a nőtagoké pedig 2'17 százalékkal emelkedett. A betegsegélyző pénztárak 1914. évi jelentése Németországban. A német betegsegélyző pénztárak köréből a belügyi kormánynak jelentést tettek, hogy az 1914. évre nem áll módjában a pénztáraknak mindazon csoportosításokat és összeállításokat elkészíteni, amelyek a vonatkozó rendeletek szerint 1915. évi március hó l-ig benyújtandók. A kormány a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy az 1914. évre csakis a zárszámadás, vagyonmérleg és a tagsági kimutatás nyújtandó be. A pénztárak erről a felügyeleti hatóságok útján értesíttetnek. Talán Magyarországon is kívánatos volna a háborúval kapcsolatosan bizonyos egyszerűsítések megkísérlése. A pénztárak mint aranygyüjtő helyek. A német birodalmi bank a háború óta nagy akciót fejt ki abban az irányban, hogy az aranykészletét szaporítsa. Ebből a célból egyes fizetőhelyeket különösen felkér arra, hogy a hozzájuk beérkező aranypénzeket gyűjtsék és ne adják tovább forgalomba. Ilyen irányban nagyon figyelemre méltók a betegsegélyző pénztárak, amiért is a minisztérium felhívására a biztosítási hivatalok azt a felhívást intézték a pénztárakhoz, hogy a hozzájuk beérkező aranypénzeket ne adják tovább, hanem a birodalmi bankhoz juttassák. A düsseldorfi pénztár namuri fiókja. A düsseldorfi általános helyi betegsegélyző pénztár Namurban (Belgium) fiókot létesített. A létesítés szüksége abból merült fel, hogy a védelmi művek szétrombolása folytán egy düsseldorfi cég nyert megbizást azok helyreállítására és ezen munkákra kizárólag német munkásokat alkalmazott. Ezek betegségi biztosítás alá esnek, helyesnek látta tehát a pénztár külön ideiglenes fiók létesítését. A beteglátogatók díjazása az üzemi pénztáraknál. Érdekes határozatot hozott a badeni Országos Biztosító Intézet az üzemi pénztárak beteglátogatóinak többször vitatott kérdésében. E határozat szerint a munkaadó köteles az üzemi pénztárnál alkalmazott beteglátogatók díjait is fizetni. A Reichsversicherungsordnung 347. §-a meghatározza, hogy a betegsegélyző pénztár választmánya a betegek ellenőrzését és bejelentését szabályzattal rendezi, amely a biztosító hivatal jóváhagyását igényli. A pénztár a biztosító hivatal által jóváhagyott ügyrendje úgy intézkedik, hogy a tagok ellenőrzésére beteglátogatók alkalmazandók. Ezek szerint a beteglátogatók a pénztár üzeméhez szükséges személyeknek tekintendők. A Reichsversicherungsordnung 362. §-a szerint a munkaadó kötelessége, hogy az üzemi pénztárnál saját költségére és felelősségére alkalmazza az ügyvitelre szükséges személyeket. A Reichsversicherungsordnung ezen rendelkezése eltér a régi beíegsegélyezési törvény 64. §-ától, amely előírja, hogy a pénztárnak számadása és pénztárkezelése az üzemtulajdonos felelősségére és költségére eszközlendő. A Reichsversicherungsordnung 362. §-a azonban a munkaadó kötelezettségét kiterjeszti annyira, hogy mindennemű személyi kiadást a munkaadóra hárít, ezzel szemben a tárgyi kiadásoktól a munkaadókat mentesíti. Szövetségtanácsi határozat a külföldi tagokról. A svájci szövetségtanács az 1911. június 13-iki törvény alapján oly határozatot hozott, hogy a szövetségi járulék a pénztáraknak a Svájcon kívül lakó biztosítottakra nézve további intézkedésig nem téríttetik meg. Természetesen ez nem zárja ki a külföldi államokkal való megállapodást. Ha ezen járulékok elmaradása a pénztárak költségvetésében zavart okozna, a pénztár magasabb járulékok kivetésével a hiányt pótolhatja.