Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban. 2. [r.]

42 Munkásügyi Szemle foglalkoztatni tilos. Szombaton az üzletek legkésőbb este fél 10 óráig tarthatók nyitva. A kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása mellett elrendelheti, hogy a székesfővárosban, valamint a már fentebb említett többi községben, vagy azok egyes részeiben, valamennyi vagy csak bizonyos üzletágakban, az egész éven át, vagy az évnek bizonyos szakában, vagy bizonyos napjain, a nyílt árusítási üzleteket, az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt, este 7 órától reggel 8 óráig, a túlnyomólag élelmi, vagy egyedárusági cikkeket árusító üzleteket pedig este 8 órától reggel 6 óráig zárva kell tartani, amely idő alatt az alkalmazottakat foglalkoztatni tilos. A törvény 3., 5. és 9. §-a e törvényes rendelkezések alól kivételeket enged. A 3. §. szerint »Kivételesen az üzlet kötelező zárva'artásának ideje alatt is foglalkoztathatók az üzleti alkalmazottak: 1, leltározásnál, az ehhez szükséges munkák tekintetében és idő alatt; 2. az üzlet berendezésénél, vagy átköltözésénél; 3. olyan munkálatoknál, amelyeket az áruknak romlásától való megvédése érdekében, vagy más kényszerítő okból haladéktalanul kell végezni; 4. vásárok látogatásánál a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében, a vásárt megelőzőleg és követőleg egy-egy napon; 5. rendkívüli munkatorlódás esetében, azonban évenként összesen legföljebb 14 napon, a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében.« Az e szakasz alapján kivételesen az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoztatott alkalmazottaknak a munkaadó köteles 24 óránként egyhuzamban legalább 10 órai megszakítás nélkül való pihenőidőt biztosítani. Az 5. §. szerint pedig az e törvény alapján kiadott rendeletben megállapított üzleti záróórától eltérőleg — és pedig az utóbbi esetben a kereskedelemügyi miniszter előzetes jóváhagyása alapján — Budapest területén a Tanács, a már megjelölt többi helyen pedig az illetékes elsőfokú iparhatóság egyes üzletágakra, vagy a községben levő valamennyi üzletre nézve az érdekelt üzlettulajdonosok kívánságára megengedheti, hogy a megjelölt üzletágakhoz tartozó üzletek, vagy valamennyi üzlet előre meghatározott, évenként azonban összesen legföljebb 30 napon, legkésőbb este 9 óráig nyitva tartható legyen. Végre a 9. § szerint a záróóratörvény rendelkezései a kizárólagos dohányárúdákra nem terjednek ki és ezek záróórájáról a pénzügyminiszter rendelkezik. Nagybritanniában március 7-én a szakszervezeti törvény novelláját bocsátották ki, amely a szakmai munkás- és munkaadó szervezeteknek politikai célokra való igénybevételét szabályozza. Ilyen célokra csak akkor szabad pénzt kiadni, ha a tagok többsége öszszavazással határoz így. De még ha eredményes is az ilyen szavazás, egyes tagok megtagadhatják, hogy politikai pártadót fizessenek, amit a szakszervezet vezetőségével írásban kell közölniök. A politikai alapok fölhasználásának módját is szabályozza a törvény. A május 21-én kiadott rendelet újra szabályozza 16 évesnél fiatalabb fiúknak láng- és regeneráló kemencékkel dolgozó üzemekben való éjjeli munkáját. január 2-án a kerámikai üzemekről új szabályzatot bocsátottak ki, amelynek az a célja, hogy a munkások egészségét jobban megvédje és főképpen az ólommérgezéseket és a tüdőbajokat csökkentse. Augusztus 9-én a chrómsavas és kettős chrómsavas kálium és nátrium készítésénél való munkásvédelemről adtak ki új szabályzatot. Augusztus 15-én novellát adtak ki a keresetképtelenség esetére való biztosításról és a szövetkezetekről szóló törvényekhez. Az 1909. évi iparhatósági törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a legkevesebb (minimális) munkabérek megállapításáról szólanak, 1913 augusztus 15-én kiterjesztették az ingkészítésre, az élelmiszerkonzervek készítésére és a cukoriparra, a fémtartályok készítésére, úgyszintén a vászonés gyapothímzéseket készítő üzemekre.