Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]
Munkásúgyi Szemle 31 kezik, hogy a magyar munkásbiztosítási törvény kártalanítási jogrendszerének megfelelő alapon baleset esetén a magyar munkás megfelelő követelést sikerrel nem érvényesíthet, és így a bíróság felfogása szerint a magyar honosokkal szemben Oroszországban a Törvény 5. §-ában megkívánt egyenlő elbánás fenn nem forog, vagyis a törvényes alapon nyugvó viszonosság nincsen, abból következik, hogy az orosz honos igénylőnek a pénztárral szemben kártalanítási igényjogosultsága szintén nem lehet, amiért is az igénylő igényével már ez alapon s feltétlenül elutasítandó volt. De nem hagyhatta a bíróság figyelmen kivül azt sem, hogy ez időszerint Magyarország az igénylő államával, t. i. Oroszországgal hadi állapotban van és hogy a hadi állapot természetes következménye az is, hogy az ellenséges állam polgárai ez időszerint semmiféle közjogi elemekkel bíró kedvezményben nem részesíthetők, már pedig az 1907 : XIX. t.-cikkbe lefektetett baleseti járadékbiztosítás szintén nagyrészt közjogi természetű intézmény és tiszta magánjogi jogosítványnak nem minősíthető, holott az 1913 : XLIII. t.-cikkben foglalt hágai* egyezmény 23. cikkének h) pontja is egyedül a tiszta magánjogi természetű jogokat hagyja háború esetén is érintetlenül, ennélfogva igénylőnek a járadékra támasztott követelése'az egyébkénti viszonosság kérdésétől függetlenül már ez alapon is elutasítandó volt. II. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1913. P. 389j7. számú ítélete: ítélet: A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal igénylő felebbezését elutasítja s az I. fokú bíróságnak a kártalanítási követelést elutasító ítéletét helybenhagyja. Megokolás: A felebbviteli bíróság a perbeli tényállásnak az I. fokú ítélet indokolásában foglalt leírását'teljesen helyesnek találta. A választott bírósági ítéletben kifejtett azon okfejtésre vonatkozólag azonban, amely szerint P. J. mint orosz honost az 1907: XIX. t.-c. 5. §-ára való tekintettel azért nem illeti meg az Országos Pénztárral szemben a baleseti kártalanítási jog, mert a magyar honosoknak Oroszország területén szenvedett baleset tény alapján való munkásbiztosítási kártalanítását az oroszországi jogrendszer nem biztosítja, a felebbviteli bíróság előtt oly értelmi előterjesztés történt, amely szerint az orosz császári konzulátus"?^^, év'augusztus hó 16/29-én 1.380. szám alatt egy hasonló ügyben jelzett jogi állásponttal ellenkező értesítést adott. Ezen értesítés szerint ugyanis az orosz ipartörvény oly intézkedéseket tartalmaz, amelyek alapján az Oroszország területén baleset következtében megsérült magyar honos a nevezett országban époly baleseti kártalanítást nyer, mint az orosz honos s ekként a fentebb jelzett viszonosság Oroszországgal fennáll. A bizonyítási eljárásnak a jelzett adat következtében elrendelt kiegészítése azonban az í. fokú ítéletben érvényre jutott jogi álláspont helyességét igazolta. A m. kir. Igazságügyminiszter Úrnak leirata értelmében ugyanis az orosz iparügyi törvények az orosz törvénygyűjteménynek 1893. évi és folytatólagosan az^l895.révfolyamaiban megjelentek ugyan, azonban az oroszországi üzemekben alkalmazott munkások kártérítési igényeinek megítélésénél ezek nem, hanem csakis az 1903. évi június hó 2-án kelt és a törvénygyűjteményben 910. szám alatt megjelent törvény, valamint a balesetbiztosítás tárgyában 1912. évi június hó 23-án kelt a törvénygyűjteményben 1.230. szám alatt közzétett és 1914. évi január hó l-vel hatályba lépett törvény jöhetnek alkalmazásba. Minthogy pedig P. J. balesete 1910. évi február hó 17-én történt, az ő kártalanítási ügyében pusztán az 1903. évi június hó 2-án kelt törvény jöhet figyelembe, mely az I. fokú ítélet megokolásában helyesen vázoltakból kitűnőleg I. §-ában a baleseti kártalanítási jogosultság egyik feltételéül az orosz állampolgárságot tűzi ki. Összhangban áll ezzel a megállapítással az az igazságügyminisztériumi bizonylatban jelzett körülmény, hogy a szentpétervári igazgató szenátus felebbezhetetlen határozata megerősítette az illetékes orosz törvényszéknek oly irányú intézkedését, hogy az osztrák állampolgárok ipari balesetből kifolyólag Oroszországban kártérítési igényt nem tarthatnak, mivel idevonatkozóan sem egyezmény nem létesült, sem külön rendelkezések nem tétettek. Már pedig aligha szenved kétséget, hogy mivel Magyarország és Oroszország között sem létesült a szóban levő tárgyban egyezmény, vagy külön rendelkezés, az orosz igazságszolgáltatás a magyar honosokat sem részesíti más elbánásban, mint a velünk közös külügyi képviselettel bíró osztrák birodalom állampolgárait. Mindezek összevetése alapján a fölebbviteli bíróság helyesnek találta az I. fokú ítéletet, melyben P. ]. baleseti kártalanítási igényével elutasíttatott.