Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]

14 A burgonyáskenyér tápértéke. A német birodalmi egészségügyi hivatal szakértői véleményt terjesztett a birodalmi gyűlés elé a burgonyáskenyér tápértékéről. Eszerint a burgonyáskenyér tápértéke csak jelentéktelenül kisebb a tiszta rozskenyérnél. A fehérjehiány 5 százalékos burgonyapótléknál alig jöhet tekintetbe s 20 százalékig terjedő pótléknál is csak akkor jöhet tekintetbe, ha a rozsliszt korpában gazdag. Mindezek szerint a burgonyával kevert rozskenyér tápértéke nem jelentékenyen kisebb a tiszta rozskenyérné!, ha a burgonyapótlék nem haladja meg a 20 százalékot. Nemi betegségek és a népesedés problémája. A nemi betegségek ellen küzdő német egyesület folyó évi közgyűlésén megvitatásra került az a kérdés, hogy milyen összefüggés állapítható meg a születések számának csökkenése és a nemi betegségek között. A kérdés előadóinak nézetét az alábbiakban ismertetjük : Dr. Julián Marcuse szerint a gazdasági és társadalmi élet újkori fejlődése a népesség gondolkozását és szokásait alapjában megváltoztatta és az életíentartás nehézségei vezetnek lassan a gyermekek számának korlátozására. Emellett a faj élettörténetében jelentős szerepet játszanak a gyermekhalandóság és a nemi betegségek. Míg azonban a termékenység csökkenése és gyermekhalandóság között fennálló összefüggés oly természetű, hogy az előbbi kedvezően befolyásolja a csecsemők életbenmaradását, addig a nemi betegségek végzetes hatásukat a fajra nézve hasznos kiegyenlítődés nélkül gyakorolják, azért a nemi betegségek ellen irányuló küzdelem a fajhygiéne legfontosabb föladatai közé tartozik. A nemi ragály profilaxisa óvószerek alkalmazása nélkül keresztülvihetetlen. A születések minőségbeli és mennyiségbeli különbségére való tekintettel a születési arányszám csökkenése, amennyiben nem szociálpatológiai eredetű, sem a degeneráció jelének nem tekinthető, sem a faj öngyilkosságának nem mondható. Dr. Blaschko professzor szerint a születési arányszám csökkenésének okai között a nemi betegségek igen jelentékeny szerepet játszanak. Tekintettel arra, hogy elterjedtségük városokban sokkal nagyobb fokú, mint vidéken s az egyes városokon belül is a népesség számának emelkedésével proporcionálisán nő, minthogy pedig Németországban a városok, főként pedig a nagy városok száma és népessége még erősen gyarapszik, a nemi betegségek befolyása a születések csökkenésére fokozódó mértékben erősödik. Minden olyan társadalmi, vagy egészségügyi reform tehát, amely a nemi betegségek korlátozásához vezet, a népesség számának emelésére is alkalmas eszköz. Azok a törekvések, amelyek a nemi betegségek elleni személyes óvszerek terjesztésének megnehezítésére irányulnak, amiért azok a fogantatást gátló eszközökként is szerepelnek, kilátástalanok, mert igen sok más, fogantatást gátló mód eltiltására törvényes rendszabály nem alkotható. Különben is a fogantatást gátló törekvések nem maguk az okok, hanem csupán következményei a családok nagyobbodása ellen irányuló gazdasági és társadalmi viszonyainkban gyökeredző irányzatoknak. Ezek az irányzatok magukban véve nem is elítélendők, mert az emberekben való túltermeléssel együtt járó emberanyag-pocsékolásnak ellene munkálnak és az egyéni élet többrebecsülését és az összesség életviszonyainak javulását eredményezik. Mindaddig, amíg a csecsemőhalandóság csökkenése és az utódoknak azzal együtt lehetséges jobb fölnevelése tartós, a születések csökkenésétől nincs mit félnünk. A családokban a gyermekek számának korlátozására irányuló törekvést azonban mesterségesen fokozza az az esztelen gazdasági politika, amely a termékeny vidéki helyek elnéptelenedését idézi elő a városok javára, amely viszont a városokban az életfentartás általános drágulásához és súlyosbodásához vezet és amely a városi népesség belátóbb részét a gyermekek számának, ilyen körülmények között érthető korlátozására birja. Az ily törekvés túíhajtásának és mesterséges fokozódásának, ami nemzeti és fajegészségügyi vonatkozásban károssá válhatik, csak oly gazdasági és szociális eszközök alkalmazásával lehet gátat vetni, amelyek a vidékről a városokba tóduló tömeges vándorlás ellen irányuló hatást fejtenek ki s a városi népesség számára lehetővé teszik olyan egészséges élelföltételek megteremtését, amelyek alkalmasak életrevaló utódok világrahozására és fölnevelésére. A nem elegendő vízivás betegséget okozhat. Dr. Stanowskinak Danzigban már régóta feltűnt sok súlyos és makacs betegség okának keresése közben, hogy a páciensek arra a kérdésre, vájjon nem fogyasztanak-e sok folyadékot, azt válaszolják, hogy kisebb mennyiségű tejes kávén kívül egyáltalán.