Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 11. szám - A német munkásbiztosítás a háború jegyében

Munkásügyi Szemle 243 Oroszországban annyira emelkedett, hogy a tilalmi rendelkezés teljesen jogosultnak látszik. A parasztok és munkások megtakarított pénze a háború dacára mindenütt nőtt. Sok helyütt a községek a kormánynak önként fel­ajánlották anyagi hozzájárulásukat ahhoz, hogy a tilalom állandóan fenn­"tartassék. Az állásnélkülivé lett monopoltisztviselők részére a kormány egyelőre öt milliót adott, ezenfelül a most megteremtendő más mono­póliumokban szükségessé váló állások velük való betöltését helyezte kilátásba. Amennyire tudom, a kormány el van határozva, hogy az élvezeti pálinka tilalmát a háború után is mindenkorra fentartja. Megrögzött alkoholisták kétségbeesésükben itt-ott mérgezett ipari alkoholt ittak, sőt egyesek ebbe bele is pusztultak. De ez az alkohol nagy pusztításai mellett eltörpülő, csekély baj, annál is inkább, mert az alkoholizmus eme előrehaladott stádiumában a segítség úgyis problematikus. Másrészt pedig ez a tény csak a tilalmi rendelkezések szigorú keresztülvitelét igazolja, amit különben más államok Oroszországban levő foglyai is megerősítenek. Nagyszerű kísérletet látunk itt magunk előtt, amelyet egy év alatt 180 millió embernél vittek keresztül és hihetetlenül jó eredményeket értek el. Már néhány más ország is próbálkozik hasonló jellegű, bár gyöngébb rendszabályokkal. Reméljük, hogy ezek után mind többen fogják felismerni az alkoholtilalom szükségességét. Mert tény az, hogy az alkohol­tilalom folytán Oroszországban az ottani nép hihetetlen változása és rege­nerációja figyelhető meg. A német munkásbiztosítás a háború jegyében. A Munkásügyi Szemle számára írta: Dr. ing. h. c. Konrád Hartmann, a Reichsversicherungsamt tanácselnöke. 1908. augusztus havában Lloyd George angol kincstári miniszter Berlinben időzött, hogy személyesen megismerje a német munkásbiz­tosítást. A Reichsversicherungsamtban a miniszternek és kísérőinek be­ható információkat adtak. A hivatal egyik tagja angolul — Lloyd George nem bírja a német nyelvet — áttekintést nyújtott a német munkásbiztosí­tás intézményeiről és hatásáról. Hogy a magyarázatot az angol urak könnyebben megérthessék, egy csupán erre a célra szolgáló, statisztikai táblázatokból s a képek százaiból álló kis kiállítást mutattak be, amelyen a sérült, megbetegedett és megrokkant munkások bajainak megelőzésére, gyógyítására és ápolására szolgáló gondoskodást mutatták be, amit a bal­esetbiztosító szövetkezetek, rokkantbiztosító intézetek és betegsegélyző pénztárak berendezései és intézményei nyújtanak. Lloyd George a beszé­deket és magyarázatokat hideg részvétlenséggel hallgatta. Alig sejttette egy szóval is, hogy a német munkásbiztosítás nagy cselekedeteit, áldásos rend­szabályait és sikereit érdekkel követi. Mi, akik a magyarázatokat adtuk, akkor annak az államférfiúnak tartózkodó magatartását, aki népének meg akarta teremteni a szociális gondoskodás áldásait, arra az angol sajátos­ságra vezettük vissza, amely nem ismer el szívesen olyasmit, ami nem angol földről származik. Ma már másképen értelmezzük ezt a részvétlen­séget. Amint az angol irigység Németország fölvirágzó kereskedelme és a világpiacot egyre nagyobb mértékben meghódító ipara ellen gyűlölséget szított, amelylyel a német birodalmat s a vele szövetkezett osztrák-magyar monarchiát el akarta pusztítani, úgy a német és az osztrák-magyar népek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom