Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - Háború és munkásbiztosítás. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének 1915. március hó 20-án tartott ülése

Munkásügyi Szemle 165 tartozóinak a járadék felvétele. A kiszabott büntetések redukálandók, vagy törlendők. A német-belga balesetbiztosítási egyezményt a német kormány augusztus 4-én megszüntette. A rokkantbiztosítás tekintetében a szövetségtanács 1914. november 26-án kelt rendeletével akként intézkedik, hogy a megállapított biztosítási időpontba beszámíttatik az a szolgálati idő is, amelyet a tag a jelen háború alatt az osztrák-magyar hadsereg szolgálatában töltött. A biztosított tag, amennyiben a háború alatt rokkanttá válik, az államtól igényelhető támogatáson és járadékon kívül a rokkantbiztosító intézettől is igényelheti az alapszabályszerű járadékot, amely minden egyéb segélytől függetlenül, hiánytalanul szolgáltatandó ki. Svájc. A Bernben székelő »Bundesamt für gesetzliche Versicherung« a betegsegélyző pénztárakhoz köriratot adott ki, amelyben a svájci hadsereg mozgósítása folytán előállott állapot tekintetében intézkedik. A körirat a szövetségi kormány felhatalmazása alapján megnyugtatja a pénztárakat, hogy a svájci szövetség a törvény által a kincstár terhére megállapított hozzájárulást a mozgósítás folytán előállott súlyos anyagi helyzet dacára továbbra is fizetni fogja, valamint a törvény alapján a pénztárak részére rendelkezésre bocsátott előlegeket is folyósítani fogja. A hivatal közli a pénztárakkal, hogy tudomására jutott, hogy több pénztár a háborús állapot folytán szolgáltatásainak redukálására érezte magát jogosítottnak. Ezt a hivatal az izgalmak első idejében még érthetőnek találja, de megállapítandónak tartja, hogy éppen a gazdasági krizis idejében a pénztárak feladata és kötelessége, hogy tagjainak a munkakeresmény hiánya által előálló szükségét, legalább betegség esetén, enyhítse. Az alapszabályszerű szolgáltatások nyújtása nemcsak morális, hanem jogi kötelezettségük is a pénztáraknak. Igaz az is, hogy a munkanélküliség nagymérvű emelkedése arra indítja a munkanélküli elemeket, hogy a pénztár szolgáltatásait igénybevegyék, ámde ezeken a nehézségeken megfelelően szervezett betegellenőrzés segíthet. Figyelmezteti a pénztárakat, hogy a szolgáltatásoknak leszállítása vagy megszüntetése a kincstári hozzájárulások megszüntetését vonja maga után, az alapszabályok módosítása pedig csakis az illető kormányhatóságok módosítása után léptethető életbe, enélkül nem. A katona rendszerint a katonai szolgálata alatt polgári keresetét elveszítette. Ha szolgálatban megbetegszik, vagy katonai kórházban fekszik, gazdaságilag nincs rosszabb helyzete, mintha csapatjával vonul ki. A pénztár táppénze tehát közvetlen nyereség volna számára. Érthetőnek és a törvénynyel összehangzásban levőnek találja a hivatal, ha a pénztárak azon okból, mert a túlbiztosítás tilalma törvényben van, szolgáltatásaikat a katonáktól megtagadták. A svájci betegsegélyző pénztáraknál a háború kitörése súlyos aggodalmakat keltett. Noha Svájc semleges állam, de köztudomású, hogy semlegességének megőrzése céljából mozgósítani volt kénytelen. A tagok nagy része zászlók alá vonult, hogy a határokat védelmezze; az önkormányzati szervek tagjai és az orvosok családjukat és megszokott tevékenységüket elhagyni voltak kénytelenek, a járulékokból nagy rész elmarad. Ezek a körülmények arra késztették a pénztárakat, hogy a háború tartamára különös rendszabályokat léptessenek életbe. Augusztus hó 13-án a betegsegélyző pénztárak képviselői St.-Gallenben értekezletet tartottak, amelyen a következőket határozták: /. beteg tagok segélyezése. A betegsegélyző pénztárak a kritikus időben is tartoznak segélyezési szolgáltatásaikat teljesíteni addig, amíg erre eszközök álla-