Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - A negyvenévesek

148 Munkásügyi Szemle sen pedig oly bérfeltételek elérésére irányult volna, amelyek az előbb említett szerződésbe nincsenek felvéve. Ezt azonban nem célozták a munkások, hanem csak társaik segítése volt a céljuk. A szerződés nem is tiltja általában a sztrájkot annak tartama alatt. Épp úgy nem lehet a bérszabályszerződés lényegéből általában — a becsület és hűség (Treue und Glauben) elveinek alkalmazása mellett — általános sztrájktilalmat levezetni. Mert az ilyen sztrájk ^lényegileg oly célokat követ, amelyek kivül esnek a tarifális szabályozás körén. így hát minden esetben azt kell vizsgálni, hogy a szerződő felek kiakarták-e zárni a szerződés tartama alatt a szimpátia-sztrájkot. A jelen esetben erre nemmel kell felelni. A belgiumi német kormányzat és a belga munkások. Belgium gazdasági életét csak nagynehezen bírja a német kormányzat új életre kelteni,. A lakosság általában bizalmatlansággal viseltetik az idegen kormányzat minden intézkedése iránt. A munkások vezetői sem mutattak eddig hajlandóságot még arra sem, hogy szociálpolitikai téren együtt munkálkodjanak a német kormányzósággal. Az egyetlen kivétel talán Anseele, aki Gentben igen áldásos munkálkodást fejt ki a lakosság érdekében s működésével kezdettől fogva sikerül minden súrlódásnak a lakosság és a megszálló hatóság között elejét vennie. Újabban azonban mégis több jel mutat arra, hogy a munkások vezetői hajlandók lesznek az ipar felélesztése érdekében segítségére lenni a német adminisztrációnak. Egyik-másik iparágban sikerült is már a munkát megindítani. Több gépgyárnak a hollandi vasutaktól szereztek megrendelést, ezekben megindult a munka. A csipkeiparban egy vállalat a külföldre, különösen Németországba szervezi a kivitelt s ezzel szemben az otthoni munkásnők jutnak munkához. A textiliparnak hiányzik a nyersanyaga. A német kormány ugyanis a nyersanyag-készleteket lefoglalta s Németországba szállította. Néhány hónapra való nyersanyagot azonban meghagytak a gyáraknak s így egyelőre azok is megkezdhetik az üzemet. A széntermelés is megkezdődött, egyelőre ugyan csak részleges üzemmel, olyképen, hogy a munkások 2/3-része dolgozik s a rendes termelésnek felét termelik. Egy munkaadó-szervezet drágasági pótlék iránti akciója. A németországi szállítási munkaadók szövetsége körlevélben hivta fel a tagjait, hogy a • munkásoknak a drágaság okozta súlyos helyzetén igyekezzenek olykép segíteni, hogy a munkásoknak s a bevonultak családtagjainak hadi pótlékot adjanak. A körlevél felemlíti, hogy a szövetség tagjainak nagyrésze már eddig is állandóan segélyezi a bevonultak családjait. A bérlenyomás ellen. A porosz iparfelügyelők utasítást kaptak, hogy a túlórázások engedélyezésére vonatkozó kérvények elbírálásánál mindig vizsgálják meg, hogy nem azért szükséges-e az illető üzemben a túlórázás, mert a munkafeltételek ki nem elégítők s emiatt nem bír az üzem elegendő számú munkást kapni. Ilyen esetekben a túlórázásra való engedélyt meg kell tagadni. Az ilyen cégek a hadiszállításokból is kizárandók. üres építési telkek kényszer megművelése Ausztriában. Az osztrák főldmívelésügyi miniszter március hó 7-én rendeletet adott ki, amely szerint minden üres telek tulajdonosa köteles a telkét április hó 15-ig burgonyával vagy egyéb kerti veteménynyel bevetni. Ha a tulajdonos a telket megművelellenül hagyja, a folyó évre elveszíti a telek haszonjogát s helyébe az illetékes község lép. Ez esetben a község köteles a telek megműveléséről gondoskodni. A háború gazdasági hatásai Franciaországban. A háborúnak Franciaország gazdasági életére gyakorolt hatásait még ma sem lehet pontosan megállapítani. Megbízható munkanélküli statisztika normális időkben sincs Franciaországban. Most pedig a szindikátusok egyébként egész általánosságban tartott adatai sem kerülnek nyilvánosságra, mert a munkaügyi minisztérium bulletinje a háború óta nem jelenik meg. A szakszervezetek közlönyei sem jelennek meg a háború óta. A szakszervezetek működése is nagyon korlátozott s csak azokban az iparágakban, amelyek a hadsereg részére dolgoznak, fejtenek ki a szervezetek némi tevékenységet a bérlenyomások ellen, rendszerint a hatóságok segítségével. A szakszervezetek helyi bizottságai leginkább a hadbavonultak családtagjainak s a munkanélkülieknek a segélyezése körül fejtenek ki tevékenységet. A munkaügyi minisztérium az ipar állásáról adatokat gyűjtött. Az adatgyűjtés azonban csak 31.676 üzemre terjedt ki, amelyek normális időkben 107.093