Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5. szám - A háború szociálpolitikája

Munkásügyi Szemle 121 tette, — hogy a háború után megszűnik az a politika, amely kicsinyes alkalmatlankodásokkal igyekezett a szervezetek életét megkeseríteni. Azt várják, hogy megszűnik a szervezetek törvényes alapjainak folytonos veszélyeztetése. Hogy elismerik a szakszervezeteket, mint a munkásosztály hivatott képviselőit, a szociális és gazdasági élet egész területén. S elvárják a komoly akaratot a szociálpolitikai törvények tökéletesbítésére. Az egyesülési jog kérdése — fűzi ehhez hozzá a Sociale Praxis — a próbaköve annak, hogy valódi-e a Németbirodalomban most újra fölébredt szociálpolitikai meggyőződés. Hajósok bérmozgalma a fokozott veszély miatt. A semleges országokban, különösen Hollandiában és a Skandináv államokban nagyon gyakoriak most a hajósok bérmozgalmai a tengeri hajózás fokozott veszedelmei miatt. A norvég matrózok és fűtők szövetsége 50°/o-os hadipótlékot kért a hajósvállalatoktól a veszedelmes vonalakon. A tárgyalások eredményre is vezettek s megállapították, hogy mily összegű pótlékok illetik meg a személyzetet azokon a vonalakon, amelyeket a biztosító társaságok aknaveszélyeseknek nyilvánítanak. Hasonló megállapodások létesültek — különösen február 18. óta — más országokban is. Amsterdamban az »Ausstelstromm« fűtői és matrózai kétszeres bért, az éjjeli járat beszüntetését és egész napon át figyelő posztok állítását, valamint az özvegy- és árvajáradékok felemelését követelték. A társaság a bérkövetelést nem adta meg s a hajó összesen két emberrel volt kénytelen elindulni. Február 23-án a többi holland társaságok alkalmazottai — akik szintén nagyobb arányú béremelést követeltek — megegyeztek a társaságokkal s több hajó elindult angol kikötők felé. Kopenhágában a »Klutenborg« gőzös személyzete vonakodott angol kikötő felé útnak indulni s más személyzetet vettek fel. Más hajók legénysége s a vállalatok között megegyezés jött létre. A szolgálat megtagadása természetesen Angliában is gyakori. Angol lapok szerint 200 hajó nem indulhatott Angliából a személyzet vonakodása miatt. Csak Londonban és Liverpoolban állítólag 11.400 matróz tagadta meg a szolgálatot. Angolországba induló olasz hajókon szintén voltak nehézségek. A hadbavonultak családjainak segélyezése Oroszországban. Oroszországban az állam 3 rubel és 60 kopek segélyt fizet a hadbavonult feleségének és ugyanannyit minden 5 éven felüli gyermeknek. Ót éven aluli gyermekek után 1 rubel 80 kopek a segély összege. A városi hatóságok ehhez pótlékot nyújtanak. A városi pótlék összege azonban soha sem éri el az állami segély összegét. Moszkva például T50 és 1"20 rubelt ad. Kisebb városokban és a falvakban az állami segítségen kívül semmit sem kapnak a badbavonultak hozzátartozói. Nem kapják az állami segélyt a törvénytelen családtagok sem. Egyes városok azonban ezeknek is juttatnak segélyt. A segélyezési munkákban részt akartak venni több helyen — így Moszkvában és Varsóban — a munkásszervezetek is, a kormány azonban erre vonatkozó kérelmüket elutasította. A benzinokozta balesetek száma Németországban — a »Vegyészeti Lapok« közlése szerint — 1914-ben a következő volt: Vegytisztító üzemekben 6 robbanás volt 4 súlyos sérüléssel; gyógyszertárakban 11 robbanás 3 súlyos sebesüléssel és 1 halálesettel; más üzemekben és szállítás közben 62 robbanás fordult elő, 56 súlyos, 26 könnyű sebesüléssel és 76 halálesettel. A szennyvizlevezető csatornákba folyt benzin 3 robbanást okozott 2 súlyos sebesüléssel; a motorüzemekben 104 robbanás volt 38 könnyű, 55 súlyos sebesüléssel és 27 halálesettel. Világítóüzemekben 10 tűzesetnél súlyosan 4, könnyen 1 munkás sebesült meg, 1 meghalt. Házi használat közben 42 esetben 7 könnyű, 30 súlyos sebesülés mellett 10 halálos sérülés fordult elő. A benzingőzök narkotikus hatása 5 embert ölt meg. Az 1914. évben tehát 246 baleset fordult elő, amelyek folytán 154 súlyos, 76 könnyű sebesülés és 120 haláleset történt. Különösen megszaporodtak a benzines öngyújtók okozta balesetek. A kotrási munkáknál alkalmazott munkások védelme érdekében a csehországi helytartóság rendeletet adott ki. A rendelet szerint a Moldva folyóban végzett kotrási munkáknál minden kotróhajón egy képesített vezetőnek és legafább két hajósnak kell lenni. 16 méternél rövidebb dereglyék egy ember által is vezethetők. Az éjjeli munka tilos. Minden kotróhajót üzembehelyezése előtt meg kell vizsgálni. Hordképessége, berendezése és a védelmi berendezése tekintetében. A vizsgálatról bizonyítványt kell kiállítani. A gépeknél és kazánoknál alkalmazottakra a kazántörvény vonatkozó rendelkezései irány-