Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5. szám - A háború szociálpolitikája

VI. évfolyam. Budapest, 1915. március 25. 5. szám. MONKftSÜGYl SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM. A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTÓK : Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik rendszerint minden hó 10-én és 25-én, esetleg két szám együttesen. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, V., Falk Miksa-u. 5. Telefon 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. A háború szociálpolitikája. Irta : Szterényi József. A háború minden társadalmi osztályt súlyosan érint. Ez a népháború természetéből foly. Az általános védkötelezettség folytán alig van család, amelyet a véráldozat ne érintene, a háborúval járó gazdasági visszahatások következtében pedig azoknak aránylag kis körét kivéve, akiknek a háború még vagyonszerzési forrás is, nincs olyan család, amelyet az anyagi áldozatok érintetlenül hagynának. Ki vérrel áldoz a haza oltárán, ki pénzzel, ki mindkettővel. A szociális igazság — ha ilyen egyáltalán létezik — megköveteli, hogy mindenki kivegye a maga részét a háború követelte áldozatokból. Legnagyobb súlylyal azonban a háború a dolgozó társadalomra nehezedik. Azokra, akiket a Gondviselés vagy a sors nem részesített földi javakban. Azokra, akik az élet terheit amúgy is leginkább érzik. Azokra, akiket a gazdasági élet minden hátrányos megnyilatkozása legközvetlenebbül érint, de akik a gazdasági élet előnyös alakulásaiból a legritkább esetben vehei:k ki részüket. A dolgozó társadalom az az érzékeny szeizmográf, amely a gazdasági élet minden legkisebb kilengését azonnal megérzi, hogyne érezné meg a háború okozta nagy kilengést, amely a gazdasági élet ingáját egyszerre valósággal kilendítette. Avagy — ha jobban tetszik — a dolgozó társadalom az a fényérzékeny lemez, amely a gazdasági élet minden legkisebb fényárnyalatára reagál, hogyne reagálna arra a borzasztó tűzcsóvára, amely lángba borította Európát és a legborzasztóbb katasztrófát hozta reá. Normális viszonyok között is kötelessége az államnak a dolgozó társadalom erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása, kétszeres kötelessége legalább megóvni azokat, a háború okozta rendkívüli helyzet közepette. Mert a dolgozó társadalom nagyobb része normális viszonyok között sem lehet teljesen ura saját akaratának, az állami és a társadalmi rend követelte természetes korlátok útját állják annak. Még kevésbbé lehet az a háború teremtette rendkívüli viszonyok mellett. Ami korlátot az állami és társadalmi érdekek érvényesülésüknek szabnak, azokat megfelelő állami intézkedésekkel lehetőleg ellensúlyozni és kiegyenlíteni az államhatalom feladata. Normális viszonyok között az állampolgárra nézve — ha korlátolt mértékben is — jogok állanak a kötelességekkel szemben, háborúban