Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - A munkásbiztosítási iparpanaszok

91 kokat és végzik a szükséges adminisztratív munkálatokat. Az intézetet működésében támogatja a galíciai tartományi banknak Lembergben székelő fiókja, amely az orosz megszállás dacára szintén folytatja működését, sőt hír szerint igen nagy betétekkel rendelkezik, mert a kereskedők és iparosok nagy üzleteket csinálnak és pénzkészleteiket a bank megőrzésére bízzák. A szükséges hitelt a bank nyújtja a balesetbiztosító intézetnek. Galíciának és Bukovinának arra a területére, amely az ellenség által megszállva nincs, a balesetbiztosító intézet ideiglenesen Bécsben működik, az ügyek vezetésére és az autonómiára háruló feladatok elintézésére a kormány dr. Malacsinszky bankigazgatót, a balesetbiztosító intézet volt alelnökét bízta meg. Megemlítésre méltó, hogy e rendkívüli viszonyok dacára az intézet elegendő bevétellel rendelkezik, úgy, hogy a tisztviselők illetményeit és a sérültek járadékait folyósíthatja. Hadi foglyok biztosítása. Az osztrák kormány intézkedésére a bányákban mutatkozó munkáshiány pótlására hadifoglyokat alkalmaznak. A kormány kötelezte a bányatársulatokat., hogy a foglyokat a január hó 1-én életbelépett bányász balesetbiztosító-intézetnél önkéntesen biztosítsa. Sérülés esetén a járadékot az intézet nem folyósítja a foglyoknak, hanem Összegyűjti s a háború befejezése után, amikor a foglyok hazájukba visszatérnek, egy összegben fizeti ki. A visszatartott járadék addig 6°/o-kal kamatozik. Ugyancsak a háború befejezése után történik a hozzátartozók járadékigényeinek kielégítése is. Betegsegélyzőpénztárak konferenciája. A németországi Ortskrankenkasse-k szövetségének elnöksége értekezletre hívta össze a szövetséghez tartozó pénztárakat. Az értekezleten - amelyet február 8-án Berlinben tartottak meg s amelyen 3 millió tagot számláló 217 pénztár képviseltette magát— főleg a háborúokozta helyzettel foglalkoztak. Az értekezlet tárgyalásainak legfontosabb pontja az otthoni munkások biztosításának a kérdése volt. Az otthoni munkások biztosítását az augusztus 4-iki szükségtörvény a háború tartamára tudvalevőleg megszüntette. A háború folytán azonban a pénztárak szolgáltatási-képessége sokkal kevésbé csökkent, mint ezt hitték. Ezért most már általánosan követelik az otthoni munkások további biztosítását is. Ezt a szükségtörvény is megengedi. Az értekezlet is amellett foglalt állást, hogy az otthoni munkások biztosítását ismét rendszeresítsék mindenütt és pedig nem a RVO.-ban meghatározott rendszer szerint, hanem a szükségtörvény megengengedte külön szabályzat alapján, aminek az az előnye, hogy mindenütt a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozható a bejelentések mikéntje. Foglalkozott még a konferencia a biztosítási kötelezettségek alóli felmentések és a pótpénztárak részére befizetett járulékok visszatérítésének a kérdésével. A felmentések tárgyában az értekezlet elhatározta, hogy a közigazgatási hatóságokat kérni fogják a RVO. 171. §-ának olyan alkalmazására, hogy jövőben magánintézetek alkalmazottai ne nyerhessenek felmentést a biztosítás alól (az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy egyes intézetek a jó rizikókat kivonták a biztosításból, míg a rosszakat bejelentették) s az eddig adott felmentések is visszavonassanak. A bajorországi Ortskrankenkasse-k szövetsége f. évi január 24-én alakult meg Nürnbergben. Az alakuló gyűlésen 46 pénztár volt képviselve. A képviselt pénztárak 305.000 taglétszámmal bírnak. Az országos szövetség nem különállóan csoportosítja a bajorországi pénztárakat, hanem csatlakozik a pénztárak birodalmi szövetségéhez. A szövetségbe való tömörülés útján különösen a kisebb pénztárakat kívánják törvényes feladataik teljesítésére képessé tenni. Háború és öngyilkosság. Miképen a balesetbiztosításban, úgy a háborúval kapcsolatosan is felmerül az a kérdés, hogy azoknak hátramaradottai, akik a háború által okozott kedélyállapotból kifolyólag öngyilkossá lesznek, igényelhetik-e a törvényben megállapított járadékot. Németországban a balesetbiztosítás legfőbb bírói fóruma a birodalmi biztosítási hivatal a hátramaradottak járulékait ilyen esetekben mindenkor megítélte, még abban az esetben is, ha lelki betegség ugyan nem forgott fenn, hanem csak annyi volt megállapítható, hogy az öngyilkosság idejében izgatott kedélyállapot mutatkozott, amely a sérültet akaratának szabad elhatározásában akadályozta és ami tulajdonképen a balesetre volt visszavezethető. A háború borzalmaival kapcsolatban az öngyilkosságok elég gyakoriak és feltételezhető, hogy ezen kérdést a háborúval kapcsolatban öngyilkossá lettek hátramaradottaira nézve az illetékes fórumok a balesetbiztosítási fórumok döntéséhez hasonlóan fogják fel.