Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - A munkásbiztosítási iparpanaszok

Sl A sérülést követő gyógyulás befejezte utáni állapot bemutatása mellett példákkal lehetne illusztrálni a munkaképesség csökkenését a bal­esetek után közvetlenül, továbbá a keresetcsökkenést, szemben a balesetet megelőző időben, a baleset utáni V2—1 év múlva. Ez a mód volna a leg­egyszerűbb oktatási út arra, hogy a munkaadó és a munkás a baleseti biztosításban a járadékmegállapítás ügyében oktatást nyerjen, mert szem­léltetően adna útbaigazítást az ideiglenes és állandó munkaképességcsök­kenés mérvére. Nem vélném céltalannak, ha ilyfajta bemutatás keretében szemlélte­tetővé tétetnék az a mód, és az az eredmény is, amely végzendő, és amely elér­hető, ha a gyári munka vagy az üzemi baleset által elnyomorodottakat megfelelő utókezelésben, történjék ez Zander vagy más gépekkel vagy alkalmaztassák náluk csak vízgyógykezelés s massage, részesítjük s szak­értelemmel kellőképen oktatjuk, valamint új mesterségre betanítjuk. A német »Krüppelheim« statisztikái igazolják, hogy a tőke, amelyet ilyen célra fordítanak, bőségesen megtérül abban a munkaerőben, amelyet a társadalom újból nyer, emellett lelkileg is kiegyenlítjük és kiengeszteljük a baleset folytán idegrendszerileg tönkretett szerencsétleneket. A rokkantbiztosítás szociális jelentősége és nagy kihatása a nép­egészségügy javítására, annak messze terjedő, egyebek között a gümőkór megelőzésére s szanatóriumi gyógykezelésére, stb.-re irányuló üdvös voltát még ismeretlennek jelezhetjük a szociális biztosítással foglalkozók legtöbbje előtt. A rokkantbiztosításnak, amely a szociális biztosítás koronája, szem­léltető bemutatása ezeket a tényeket közismertté tehetné és talán szükséges volna államérdekből, hogy ezzel a biztosítási ággal is kezdjenek komolyan foglalkozni. Az egyes iparoknál jelentkező, az iparnál feldolgozásra kerülő kár­tékony anyagok okozta ipari megbetegedéseket is be lehetne mutatni, valamint az iparegészségügyi intézkedések sorozatát, amelyekkel ezeket gyorsan felismerni, megelőzni, csökkenteni, esetleg teljesen kiküszöbölni lehetne. Nem tagadható, hogy ily képek beszerzése csak sok fáradságos után­járás alapján volna lehetséges, de ez nem jelenti azt, hogy ily képek fel­vétele lehetetlen. Ilyen képeket a »Stándige Ausstellung für Arbeiterwohl­fahrt in Charlottenburg« kezdeményezőén már bemutatott. Ha a technikus összefogna az orvossal, ha a szakértő mérnök meg­beszélné ezt a témát hozzáértő orvossal, ez a terv az iparegészségügynek és a közegészségügynek — helyes kivitelben — nagy szolgálatára lehetne. Az ilykép felvett képeket jó szöveggel ellátva, vasárnaponként különböző munkásszervezetekben be lehetne mutatni, amikor is ezen felolvasásokat helyettesítő bemutatások hálás közönségre találnának. A Társadalmi Múzeum agilis vezetőjének megfontolásra ajánljuk ezt az eszmét, foglal­kozzék vele, dolgozza ki a terveket most, hogy később jobb és békés idők beálltával realizálható legyen a kivitel, mert ily módon is sok munkás megmenthető megbetegedéstől, elkerülhető elnyomorodástól és a korai pusztulástól. Ez pedig ma nem közömbös, mert eltekintve a humanisztikus céltól, minden megmentett munkáskézre szüksége lesz az államnak, a tár­sadalomnak és a munkaadónak. Wekerle a munkanélküliségről. A világháború gazdasági követke­zései címmel Wekerle Sándor érdekes előadást tartott a régi képviselőház ülés­termében. Előadásában részletesen ismertette a nagy háború pénzügyi arányait. A háború következményeit tárgyalva, a drágaság és az ipari pangás kérdésével foglalkozott s arra a megállapodásra jutott, hogy az agrikultur jellegű országok jövedelmének károsodása viszonylag kisebb, mint az ipari jellegű államoké, ame­lyek jövedelme főleg ipari cikkek kiviteléből ered. Hangsúlyozta az ipari tevé­kenység folytonosságának megóvására és a háborút követő felújítására, irányuló

Next

/
Oldalképek
Tartalom