Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 19-20. szám - Az ország közállapotai 1913-ban

464 Munkásügyi Szemle kultak: a betegség folytán elhullott vagy kiirtott állatok száma az 1912. évi 397.827-ró'l 220.487-re csökkent. Mikor jelenthet már ilyen imponáló eredményt az ország kormánya az emberi közegészségügy terén ? S mintha a betegségek pusztítása nem tizedelné meg eléggé az ország erejét, az alkoholizmus állandóan terjed. Az alkoholfogyasztás emelkedéséről a jelentés a következő adatokat közli: Fogyasztás fejenként literekben bor sör 1895 szept. 1-től 1900 aug. 31-ig évi átlagban 10-94 9-10 1900 » » 1905 » 15-13 7-77 1906 1910 » » » » 20-77 10-39 1910 » 1911 » » ... ... ... ... 10-27 13-97 1911 » » 1912 » » 17-27 15-26 1912 » » 1913 » » ... ... ... 12-73 15-39 Ha ezek után keressük: milyen szociálpolitikai intézkedésekkel siet segítségére az ország népének a kormány, a jelentés nagyon szűkszavú lesz. A munkanélkülieknek kiutalványozott 100.000 koronán, állami munkásház-építésen (68 munkáslakóház 338 lakással) kívül nem sokat találunk, mert a jelentésnek »gazdasági munkásügyek« címen megjelent része, amely szerint »az aratási munkák zavartalan lefolyásának biztosítása érdekében a mezőhegyesi, kisbéri és bábolnai ménesbirtokokon tartalék munkáscsapatok tartattak készenlétben, hogy ezekből az egyes gazdaságokban esetleg előforduló szerződésszegés esetén a munkások pótolhatók legyenek*, még szélső jóakarattal sem minősíthető valami túlzott szociálpolitikai jószándéknak. Ha Magyarország 1913. évi közállapotainak képét igazságosan akarjuk megfesteni, amennyire a rendelkezésünkre bocsátott adatok engedik, sajnos, nagyon kevés vigasztalást találunk, a kép komorabb és szomorúbb, mint aminőt az előző évről adhattak és igen kevés hazafi akadhat, akit „túlbízottság", helytelen, kritikátlan elbizakodottság foghatna el a jelentés áttanulmányozása közben. A világháború vihara sok mindent felforgatott, reméljük, hogy a szociálpolitika tekintetében is több belátásra, nagyobb áldozatkészségre készteti azokat, akik az ország kormánygyeplőinél ülnek. •••••••••• • ^ • SZEMLE. 1" • MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Az ausztriai balesetbiztosítás 25 éve. 1889. november elsején lépett életbe Ausztriában a balesetbiztosításról szóló 1887. december 28-án kelt törvény. A törvény nem vonta a balesetbiztosítás kötelezettsége alá az összes munkásokat, hanem csak a veszélyesebb üzemekben dolgozókat. Ide tartoznak az összes gyárak és kohóüzemek, az építőüzemek, raktárak, kő- és földfejtő üzemek, vasutak és egyéb közlekedési vállalatok, hajógyára* és kohómüvek, a naphtaüzemek, a robbanó anyagokat előállító üzemek s végül mindazok az ipari, mező- és erdőgazdasági üzemek, amelyek gőzkazánt, vagy elemi erővel hajtott gépet használnak. Az erdő- és mezőgazdasági üzemekben azonban a biztosítási kötelezettség csak azokra az egyénekre terjed ki, akik a'gépüzem által okozható veszélynek ki vannak téve. A bányamunkásokat a törvény nem vonta a hatálya alá, az ő biztosításukat a társládák látták el továbbra is. A törvényt módosító 1894. július 20-iki törvény lehetővé teszi önálló iparosok, — itt leginkább a kisebb vidéki építő-iparosokat tartották szem előtt, — önkéntes tűzoltók, tanintézetek és tanműhelyek növendékei és magánvállalkozók által foglalkoztatott fegyencek önkéntes biztosítását. Az önkéntes biztosítást azonban csak kevesen vették igénybe, leginkább kisebb mezőgazdasági üzemek tulaj-