Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Nemzetközi Munkásbiztositás Magyarországi Egyesülete. Jegyzőkönyv

71 A genti választmányi ülés ezek megfontolásával abban állapodott meg, hogy az első két kérdés tárgyában a munkálatok haladéktalanul meginduljanak, míg ellenben a szociális biztosítás terheinek vizsgálata felől előbb az egyes nemzeti osztályoknak még arról kell véleményt nyilvánítaniok, hogy miképen kelljen ezt a kutatást célszerűen berendezni és lefolytatni. Az említett három feladatot a genti értekezlet további kettővel egészítette ki. Különösen a franciák kívánságára fölvette a munkatervbe a megszokás jelentőségét a baleseti sérülteknél, a németek kívánságára pedig a gyermekbiztosítás kérdését. Jellemzően érdekes ez azért, mert a baleseti sérültek megszokásának érvényesítése Németországban, a gyermekbiztosítás pedig Franciaországban nyerte eddig legnagyobb kifejlődését. Ezeknek az új programmpontoknak kölcsönös kívánság szerint napirendre tűzése is azt bizonyítja tehát, hogy a nagy, művelt nemzetek a kölcsönös versengés dacára, sőt, talán éppen ezért egymás intézményeinek minél alaposabb megismerésére törekszenek a munkásbiztosítás terén is, avégett, hogy a tanulságokat maguk javára minél kiadósabban értékesítsék. Fájdalom, a mi egyesületünk hazai viszonyainkból jórészt csak negatív képet nyerhet és adhat a fölmerült és a Nemzetközi Egyesület körében napirendre tűzött kérdésekről. A szociális biztosítás kiterjesztése az önállók alsóbb rétegeire Magyarországon úgyszólván csak elméleti kérdés és mindaddig az is lesz, amíg a nem önállók biztosításának hiányos épülete tökéletesebben el nem készül. Csak akkor, ha ez a rokkantsági biztosítás behozatalával betetőzést nyer, kerülhet a megvalósítás lehetőségéig előtérbe az önállók biztosítása és pedig akár, mint ezt most Ausztria tervezi, a nem önállókkal együtt* és ezekkel közös szervezetben, akár pedig külön ezektől. Mindenesetre azonban, ha elfogulatlanok akarunk lenni, nem szabad megfeledkeznünk arról az értékes kezdeményezésről, amelyet mezőgazdasági biztosításunk már is megtett az önállók biztosítása iránt. Mezőgazdasági biztosításunk ugyanis, igaz, hogy nem kötelező módon, hanem önkéntes biztosítás alakjában lehetővé teszi, hogy a nyugdíjbiztosításban, amely szól nyugdíjra, halál esetére és balesetekre, részt vehessen minden földmíves, tehát nem csak a gazdasági munkás és cseléd, hanem az önálló gazda is. Ha elvben igaz lehet is tehát, hogy a nem önállók biztosításának az önállókét meg kell előznie, úgyszintén, ha igaz az is, hogy a mi mezőgazdasági munkásbiztosításunk a betegségi biztosítás teljes hiánya, a balesetbiztosítási kötelezettség elvének pedig szűkebb körben való érvényesülése és a balesetbiztosítás szolgáltatásainak csekélysége következtében alapos kifogás alá eshetik, úgy viszont el kell ismerni, hogy a nyugdíjbiztosításnak, habár önkéntes alapon, de a földmívesek széles körére való kifejlesztése nagyon figyelemreméltó és a további fejlődés reményével kecsegtető kezdet. Különösen előnyös pedig nálunk, ahol tudvalevőleg a földmíveseknek jelentékeny része az, amely csekély terjedelmű tulajdon földjének művelése mellett mezőgazdasági munkásként is keresi kenyerét, akikre nézve tehát az önállók és nem önállók válaszfala teljesen elmosódott. Alig térünk el messze a valóságtól, ha az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál az 1912. év végén a nyugdíjcsoportban biztosított kereken 12.000 biztosítottakat nagyrészt a részint teljesen, részint félig önálló gazdák közt keressük. A kötelező járadékbiztosításnak önkéntes tőkebiztosítással való kiegészítése nálunk, a kötelező rokkantsági biztosítás hiányában, még a kiindulási alapot is nélkülözi. Maga ez az életbiztosítási ág, tudniillik, az úgynevezett népbiztosítás, nálunk annál inkább is az idők mélyén szunnyad, mert annak keletkezési alapja, tudniillik a nép széles rétegeit átható takarékossági és a magáról és családjáró! való előregondoskodási hajlam is jórészt hiányzik még; így pedig hiányzanak az oly intézmények is, amelyek ezt a hajlamot a biztosítás alakjában ápolnák és érvényesülését elősegítenék.