Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Nemzetközi Munkásbiztositás Magyarországi Egyesülete. Jegyzőkönyv

68 Munkásügyi Szemle Szterényi József elnök üdvözli az uj tisztikart s külülönösen dr. Fodor Ármin Kúriai bírót, mint újonnan választott másodelnököt. Dr. Fodor Ármin Kúriai bíró beszéde. m Dr. Fodor Ármin Kúriai bíró: Tisztelt Uraim! Megtisztelő bizalmukért és Ő Nagyméltóságának, igen tisztelt elnökünknek szíves szavaiért^ legmelegebb köszönetemet fejezem ki. Amikor először fordultak hozzám t. tagtársaink azzal a kívánsággal, hogy a másodelnöki tisztet elvállaljam, első percben haboztam, hogy ebben az egyesületben, amelyben olyan tagtársaink vannak, akik a munkásbiztosítás ügyét életföladatuknak tekintik, én az ügy iránti minden szeretetem mellett a nekem fölajánlott állást elvállalhafom-e. Amikor ennek dacára elhatároztam, hogy a reám eső választást elfogadom, tettem ezt azért, mert azt hiszem, hogy talán bizonyos elvi felfogás nyilvánul abban, amikor Önök erre a tisztségre nem a munkásbiztosítást közvetlenül szolgáló férfiút választottak, hanem jogászt. Ez az elvi felfogás az, hogy a munkásbiztosítás és a jog között szoros kapcsolat van. A munkásbiztosítással foglalkozó körök ismételten szóvá tették, hogy a jogászok nem érdeklődnek eléggé a munkásbiztosítás ügye iránt, hogy nem vesznek részt annak fejlesztésében. Egyik legtekintélyesebb nemzetközi jogi egyesületnek 1911-ben, Heidelbergben tartott gyűlésén sok szó esett erről. En, tisztelt Uraim, osztom e részben azoknak a nézetét, akik hangoztatják, hogy a munkásbiztosítás ügyét a joggal a legszorosabb kapcsolatba kell hozni és a jogászoknak a munkásbiztositás ügyének megmunkálásából ki kell venni részüket. Ki kell venni részüket azért, hogy eloszlassák azokat a téves nézeteket, amelyek ezen intézmény körül kifejlődtek. Sokszor halljuk azt, hogy a munkásbiztosítás jótékonysági intézmény. Önök előtt nem kell fejtegetnem, hogy nem az, hanem az állami szervezetnek egyik nagyfontosságú intézménye. Abban a nagy gazdasági harcban, a tőke és a munka küzdelmében, amely korunknak legnagyobb kérdése, bármennyire eltérnek is a nézetek, van egy pont, amelyben mindenkinek egyet kell értenie: ez a munkásvédelem és a munkásbiztosítás ügyének felkarolása. Ennek az ügynek fejlesztését mindenkinek elő kell mozdítani, mert ez a nemzeti munkaerő fentartásának és fejlesztésének és egyúttal a társadalmi békének egyik legfontosabb eszköze és mint ilyen, nem jótékonysági, hanem oly szociális intézmény, amely a jog és kötelességek alapján épül fel. Az elnök úr Ö Excellenciája az imént azt hangoztatta előttünk, hogy a munkásbiztosítás intézménye azért nem lehet nálunk népszerű, mert terheket ró azokra, akiknek közvetlenül nem nyújt előnyöket. Nézetem szerint a köztudatba bele kellene vinni, hogy a munkaadók sem viselik ellenszolgáltatás nélkül, mint jótékonyságot, a munkásbiztositás terheit, mert a munkásbiztosítással váltották meg azt a veszélyt, amely az ipart, a vállalkozást, az ipari balesetek viselésének jogi kötelezettsége alapján érheti. Amit a munkás ilykép a munkásbiztosítás révén kap, azt mint jogos követelését kapja. A munkásbiztosítást ennélfogva minden részében a jognak át kell hatnia. Ha megválasztatásom ennek az elvi álláspontnak kiván kifejezést adni, tisztelettel meg kell ezelőtt hajolnom. Ezenkívül tisztelt Uraim, más körülmény is késztetett arra, hogy ezt a megtiszteltetést elfogadjam és ez az, hogy oly elnök, vezetése mellett szolgálhatom a munkásbiztosítás ügyét, mint Szterényi Ő Excellenciája. Mi láttuk őt abban a munkájában, amikor megalapozta nálunk a munkásbiztosítás ügyét, amikor elkészítette a törvény javaslatát, amikor a tárgyalások folyamán az ellentétes érdekek sok veszedelmén keresztül a megváló-