Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Nemzetközi Munkásbiztositás Magyarországi Egyesülete. Jegyzőkönyv

65 a m. kir. földmívelésügyi tárca keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottakat kivonta a betegségi biztosítás hatálya alól és ezeknek az üzemeknek tulajdonosait kötelezte arra, hogy betegség esetén a segélyeket szolgáltassák. E szűkítő rendeletekkel szemben a munkásbiztosításra nézve legalább területi kiterjesztést jelent a m. kir. kormánynak 1910. évi december hó 20-ik napján kelt az a rendelete, amely az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-c.-nek Fiume városában és kerületében való életbeléptetését elrendelte. Nemzetközi vonatkozásban megtettük az első' lépést azzal, hogy a balesetbiztosítási viszonosság iránt Olaszországgal 1909. évi szeptember hó 1-só' napján Rómában egyezményt kötöttünk, melyet most már a törvényhozás is becikkelyezett. Emellett azonban nem hagyható említés nélkül, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter törvényes felhatalmazás alapján 1908. évi április hó 20-ik napján kelt rendeletével a Magyarországon alkalmazásban álló román, szerb és bolgár alattvalókra, 1911. évi november hó 10-ik napján kelt rendeletével pedig a Magyarország területén alkalmazásban álló török és montenegrói alkalmazottakra is kiterjesztette a balesetbiztosítást. Végül a munkásbiztosítás körébe tartozik a m. kir. igazságügyminiszternek 1913. évi június hó 6 ik napján kelt rendelete, amely törvényes felhatalmazás alapján a rabmunkásoknak és javító-nevelő intézetek növendékeinek baleset esetére való biztosítását rendezi. Visszatérve a Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének működésére, a következőket van szerencsém jelenteni: A Magyar Jogász Egylet, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesülete és a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesületével együttesen Egyesületünk is csatlakozott az Egyesületközi Szociálpolitikai Bizottsághoz, amelynek célja a résztvevő egyesületek szociálpolitikai törekvéseinek elősegítése és közös feladatainak egyöntetű megoldása. További programmunk ez: Első sorban folytatni fogjuk a munkásbiztosítás reformjáról megkezdett ankétünket és igyekezni fogunk azt mielőbb befejezni, A tárgyalások anyagát mint eddig is, külön kiadványokban tagjainknak tagsági illeték fejében, az érdeklődő közönségnek méltányos áron rendelkezésére bocsátjuk. Emellett eleget kell tennünk a Comité Permanent által ránk bízott feladatoknak s a gent-i nemzetközi munkásbiztosítási értekezlet által elhatározott írásbeli ankéthez anyagot kell szolgáltatnunk. Az ankét tárgyait dr. Pap Géza min. oszt. tanácsos-bíró úr, igen tisztelt tagtársunk, fogja ismertetni, én csak annak a bejelentésére szorítkozom, hogy választmányunk az ankét előkészítésére minden intézkedést megtett, megválasztotta az előadókat s az anyagot tagjaink megvitatása alá fogja bocsátani. Ugyancsak a Comité Permanent felhívása folytán igyekezni fogunk, hogy az 1914. évi október havában Párisban tartandó nemzetközi szociálisbiztosítási értekezleten, mely egybe esik a Comité Permanent 25 éves fennállásának ünnepségével, a magyarországi érdekeltség kellő módon képviseltesse magát. Mindezek mellett feladatunknak tartjuk, hogy a külföld munkásbiztosítási törvényeit és intézményeit ismertessük, s így már a legközelebbi teljes ülésen az angol munkásbiztosításról tartunk felolvasást. Ezekután bízvást megállapíthatjuk, hogy egyesületünk komolyan fogta fel hivatását^ és propagandájával ezután is oda kivan hatni, hogy Magyarország törvényhozása lépést tartson munkásbiztosítás tekintetében a többi