Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Második közlemény.)

Munkásügyi Szemle 53 Az Országos Pénzlár közgyűlése. Az Állami Munkásbizíosítási Hivatal megsemmisítvén az Országos Pénztár 1913. évi december hó 19—20-án tartott közgyűlésén megejtett választásokat, a választásoknak újból való foganatosítása céljából a közgyűlésnek február hó 1-ére újból való összehívását rendelte el. A közgyűlés tárgysorozata a következő 1. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár igazgatósága 60 rendes és 60 póttagjának, felügyelőbizottsága 16 rendes és 8 póttagjának és a m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal bírói osztálya nem állandó tagjaiul 100 rendes és 50 póttagnak megválasztása. 2. A kellő időben beérkezett indítványok tárgyalása. Biztosítási kötelezettség. A kereskedelemügyi miniszter 86.839/V1. D. sz. határozatában kimondotta,hogy a mezőgazdaságban létesített vasútnál alkalmazottak betegség- és baleset-esetére biztosításra kötelezettek. A vasúti üzem fogalmát a biztosítási kötelezettség szempontjából annak legáltalánosabb és legtágabb műszaki értelmében kell felfogni. Minden sínpáron lebonyolított szállítási üzem biztosítási kötelezettség alá esik, tekintet nélkül arra, vájjon közforgalmi, avagy saját vasúttal állunk-e szemben, vájjon a mezőgazdaság, avagy a kereskedelem, esetleg személyközlekedés érdekeit szolgálja-e a vasút és végül elemi, vagy állati erő hajtja-e a kocsikat. Balesetbiztosítási járulékok behajtása. A belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg 135.813/V—a. szám alatt elrendelte, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. 46. §-a értelmében a közadók mód(ára behajtandó balesetbiztosítási járulékok behajtására hivatott közigazgatási közegek a balesetbiztosítási járulékhátralékok behajtása iránt hozzájuk intézett megkereséseknek az esetben is tegyenek eleget, ha a megkeresést az Országos Pénztár intézi hozzájuk. Baleseti sérültek kártalanítása. Az Állami Munkásbizíosítási Hivatal 7. számú teljes ülési határozatában kimondotta, hogy olyan esetben, amikor a balesetkártalanításra igényjogosultnak bizonyos hónapra kifizetett ideiglenes járadék összege nagyobb volt annál az összegnél, amelyet ugyanarra a hónapra állandó járadék gyanánt állapítottak meg, a többletet sem egy összegben, sem részletekben nem szabad levonni a folytatólagos hónapokra megállapított állandó járadék összegéből. Családtagok útiköltsége tárgyában hozott elvi jelentőségű határozató az Állami Munkásbiztosítási Hivatal bírói tanácsa és a 18-ik számú elvi határo" zatában elfoglalt állásponttal ellenkezve kimondotta, hogy a pénztár által kórházba utalt s nem a kórház székhelyén lakó családtagnak a pénztár által kijelöl* kórházból való hazautazásával felmerült költséget pénztár tartozik megtéríteni. (6. számú teljes ülési határozat.) A wieni kórházban ápolt baleseti sérültek állapotáról bekérendő bizonyítványok beszerzése és az osztrák tartományokban tartózkodó sérültek felülvizsgálata tárgyában az Országos Pénztár 588/6- sz. alatt körrendeletet intézett helyi szerveihez. Elrendelte, hogy a wieni kórházban ápolt sérültre vonatkozó orvosi vélemények mindenkor az Allgemeine Krankenhaus igazgatósága utján szerzendők be, a baleseti sérültek pedig felülvizsgálat eszközlése végett az illetékes Arbeiter-Unfallversicherungsanstalt-hoz utasítandók. A körrendelet megszabja az orvosi bizonyítványok, illetve a felülvizsgálatok díját is. A munkásbizíosítás reformja. Az Ipartestületek Országos Szövetsége a munkásbiztosítás reformjának napirendre tűzéseért tudvalevőleg mozgalmat indított. Majd minden városban, majd minden héten tartanak értekezletet ez irányban. Legutóbb a budapesti és környékbeli ipartestületek kiküldöttei tartottak gyűlést a régi képviselőház nagytermében. A Thék Endre elnöklete alatt tartott gyűlés előadója Farkas Elek volt. Előadásában ismertette az ipar megterhelését, a balesetbiztosítási járulékok rohamos emelkedését, az adminisztráció drágaságát. Hangoztatta, hogy ha a pénztár és az ipar csődjét el akarják kerülni» gyökeres reformra sürgősen szükség van. Az előterjesztett határozati javaslat kívánja az egész munkásbiztosítási intézmény állami kezelésbe vételét; ha ez nem volna lehetséges, az iparosság munkásbiztosítási terheinek csökkentését, a túlságosan magas kezelési kiadásoknak egyszerűsítés utján való apasztását, az állami hozzájárulás jelentékeny emelését, az Országos Pénztárnak mai alakjában való megszüntetését, mivel az Országos Pénztár a balesetbiztosításnak még alapvető feladatait sem tudta elvégezni és csak a munkaadók terheit emeli foíyto-