Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Gróf Tisza István a munkásbiztosításról

32 Az ítélet eme része teljesen érthetetlen. Az idült alkoholmérgezésnek egyedüli gyógyszere az alkoholtól való leszoktatás, vagyis helyesebben az alkoholabstinenciara való nevelés, ami természete en ennek a célnak szolgáló szanatóriumban szigorúan alkoholmentes környezetben sokkal jobban vihető keresztül, mint közkórhazban. Hiszen azért alapították egész Európában eme szanatóriumokat, mert a rendes kórházak az idült alkoholmérgezés kezelésére álkalmatlannak bizonyultak és a ráko palotai szanatóriumban kezelt betegek kizárólagosan idült alkoholmérgezésben szenvednek. Szerk. BALESETBIZTOSÍTÁS. Vitás balesetbiztosítási kötelezettség. A bajorországi biztosító hivatal 1912 május 24-én kelt 1366. számú ítélete, ítélet: A hivatal a felebbezésnek helyt ad. Indokolás: B. asztalos 1911 május 19-én F. házának udvarán takarítási munka közben balesetet szenvedett. Az előző forumok B. kártalanítási igényét elutasították azzal az indokolással, hogy a B.-t házmesteri minőségben végzett munk ja közben érte a baleset, ez a tevékenysége pedig nem esik biztosítási kötelezettség alá. Az ítélkező hivatal megállapította a következőket.^ F. örökösöknek M.-ben az említetten kívül még kilenc házuk van, ezenkívül két villájuk a város közelében. B. ezen épületeken egész éven át végezte a házi asztalosmunkákat, kisebb lakatos- és szerelőmunkákat 24 márka heti bérért. Ezen munkák csaknem egész nap foglalkoztatták, a házmesteri teendőket úgyszólván kizárólag felesége végezte. Ezek szerint B.-t balesetbiztosításra kötelezett üzemben alkalmazottnak kell tekinteni. A takarítási munkát, melynél balesetet szenvedett, azért végezte, hogy munkaanyagához, az udvaron levő deszkákhoz hozzájusson. Ez a tevékenysége tehát üzemi tevékenység. Üzemi baleset nem ipari megbetegedés. A birodalmi biztosítási hivatal 1911 február 16-án kelt Íja. 12.823 10. számú ítélete ítélet: A hivatal a felebbezést elutasítja. Indokolás : A tényállás egészének mérlegelése alapján nem állapítható meg, hogy igénylő bőrbetegsége baleset, t. i. hirtelen, rövid időtartam keretein belüli károsíló esemény következménye. Ellenkezőleg éppen az a valószínű, indokoltnak látszó, hogy igénylő már több nap óta foglalkozott az indiai satinfa feldolgozásával, midőn bőre viszketegségéből gyúladás fejlődött. Néhány napon át ki volt már téve a fa károsító hatásának, midőn a gyúladás beállott. A gyúladás tehát minden valószínűség szerint a satinfával való néhány napi foglalkozás és érintkezés folytán állott elő. Hiányzanak tehát a baleset kritériumai, hanem csupán ipari betegség forog fenn. Munkaképességcsökkenés fokának mérlegelése. A birodalmi biztosítási hivatal 1913 január 31-én kelt Íja. 1.272jl2. számú ítélete, ítélet: A hivatal a felebbezésnek nem ad helyt. Indokolás : A vélemények szerint igénylő orthopád cipővel bot nélkül tud járni. Nem rosszabb tehát állapota, mintha alsó ballábszárát vesztette volna el, amely veszteség istápolása a gyakorlatban 50u/o. A két orvosszakértő 40—45u/o munkaképességcsökkenést állapított meg, a választott bíróság törvény szerint is 55%-ot állapított meg. Éppen ezért nem indokolt igénylő felebbezése. Az a körülmény, hogy sérült baleset folytán a cipészmesterséget akarja megtanulni és tanulási ideje alatt keresete nagyon csekély vagy semmi sem lesz, nem mérv: adó, mert a járadék megállapításánál az általános munkapiac irányadó. Ennek figyelembevételével pedig az 55% megállapítása eléggé méltányos. A Hollandi Életbiztosító Részvénytársaság amsterdami új vezérigazgatója Dr. Jhr. fi. Smissaert, akit a múlt év szeptember 30-án tartott rendkívüli közgyűlés az elhunyt E. W. Scott vezérigazgató helyére J. F. L. Blankenberg és J van Schevichaven vez rigazgatók mellé megválasztott, állását a közgyűlés határozata értelmében f. é. január 1-én foglalta el. A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF