Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

Munkásügyi Szemle 363 betegség esetére biztosítási kötelezettség alá esnek, betegség esetén annyival kevesebb illetményben részesülnének, mint amennyit a részükre szabályszerűen kiutalt táppénz összege kitesz. A budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár taglétszáma s a tagok megoszlása napibérosztályok szerint. A budapesti kerületi munkásbiztosító pénztárban a betegség esetére biztosított összes tagok száma 1914. évi március hc 31-én 245.846 (az 1913. évben 240.969) volt. Ebből biztosításra kötelezett 240.583 (az 1913. évben 234.554), önkéntes tag pedig 5.263 (az 1913. évben 6.415). Nemek szerint következőkép oszlott meg a taglétszám : Férfi Nő Összesen (1913) (1913) (1913) Biztosításra kötelezett tagok 193.066 (188.099) 47.517 (46.455) 240.583 (234.554) Önkéntes tagok 2.751 (3.617) 2.512 (2.798) 5.263 (6.415) A napibérosztályok szerinti megoszlás a következő : az I. napibérosztályban a II. a III. a IV. az V. > a VI. Férfi Nő (1913) (1913) 17.645 (17.442) 4.510 (4.477) 9.573 (9.388) 18.261 (19.131) 29.265 (29.894) 15.069 (14.661) 55.875 (54.805) 7.298 (6.082) 33.066 (31.343) 1.583 (1.420) 24.953 (23.803) 540 (455) 12.978 (12.330) 145 (134) 9.711 (9.094) 111 (95) a VII. » a VIII. Az év első negyedében összesen 27.532 (26.685) munkaadó biztosította alkalmazottait a pénztárnál. A fenti számadatokat az 1913. évi december hó 31-iki taglétszámmal egybehasonlítva megállapítjuk, hogy a pénztár az elmúlt negyedév alatt 23.877 (11°, o) (1913. évben 7.588 [3-3%]) gyarapodott. A társládába befizetett járulékok visszakövetelésének kérdése, a Kúriának nemrégiben hozott 56/912. számú ítéletével kapcsolatban úgy a jogimint a bányászszaklapokban élénk vitára adott alkalmat. Dr. Dobi Imre kúriai bíró, dr. Schuster Rudolf a szabad, hivatal elnöke, dr. Saár Vilmos ítélőtáblai bíró és legutóbb a »Bányászati és Kohászati Lapok«-ban dr. Fehér Manó beható cikkekben foglalkoztak a kérdéssel. A Kúria ugyanis hivatkozott ítéletében kötelezte a társládát a befizetett járulékok visszafizetésére — az alapszabályok ellenkező intézkedése dacára, — mert az ítélet szerint »az a szerződéses jogviszony, melyben az egyik fél a másik fél önkényének akként van alávetve, hogy a munkaképtelenség napjában való megélhetés biztosítása okából befizetett összeg is a másik fél puszta önkényétől függőleg tőle elvonható, az osztó igazsággal annyira ellenkezik, hogy ahhoz a jogszolgáltató bíróság segédkezet nem nyújthat.* Dr. Dobi ezen álláspont mellett, dr, Schuster, dr. Saár és dr. Fehér ellene foglaltak állást. E vita során ismételten hangsúlyoztatott a sürgős szüksége annak, hogy a bányamunkások biztosításának kérdése törvényileg rendeztessék. A bosznia-hercegovinai betegsegélvző pénztárak az országos kormány jelentése szerint kielégítően működnek. A betegsegélyezésről szóló törvény 1910-ben lépett életbe. Ebben az évben a törvény alapján működő 29 pénztárban 47.689 tag volt biztosítva. A pénztárak összes bevétele 1.223.357 K. volt, amelylyel szemben a kiadás 1,024.529 koronára rúgott. Az adminisztrácionális költségek 80.298 koronára, azaz az összes járulékbevételek 7*1 százalékára rúgtak. A pénztárak összes vagyona — beleszámítva a törvény életbelépése előtt már működött vállalati pénztárak vagyonát is — 693.168 K. volt. 1911-ben a pénztárak taglétszáma 52.040-re emelkedett. A bevételek összege 1,493.470 K., a kiadások összege 1,316.832 K. volt. A vagyon 869.800 koronára emelkedett. Az adminisztratív kiadások azonban szintén emelkedtek és pedig a járulékbevételek 9-5 százalékára, vagyis 131.446 koronára. 1912-ben a biztosított tagok száma évi átlagban 56.465 volt. A pénztárak összes bevétele 1,742.948 K., összes kiadása 1,548.122 K. volt. A pénztárak vagyona az 1912. év végéig 1,064.632 koronára emelkedett. Az adminisztrációs kiadások 1912-ben ismét emelkedtek és pedig 160.541 koronára, ami az összes járulékbevételek 10 százalékának felel meg. A pénztárak helyes irányban való fejlődését