Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 10. szám - A budapesti munkanélküliek megszámlálásának eredménye 1. [r.]

Munkásügyi Szemle 361 igazgatóság nem adta át megbízatását az új önkormányzati szerveknek. A pozsonyi pénztár autonómiájának felfüggesztését a hivatal bővebben indokolja és leiratában csoportosítja azokat a kiadási tételeket, amelyeket a kiküldött közege alapján olyanoknak talált, amelyek feleslegesen terhelték meg az amúgy is súlyos pénzügyi viszonyok között élő pénztárt. Csoportosan tünteti fel a leírat a pénztár elnökének, egyik alelnökének, s a felügyelőbizottság elnökének utazási s egyéb költségeit. Az autonómia e három tagja tizenhárom hónapban mintegy 6.100 koronát vett fel utazási s megjelenési költségek címén. Felemlíti a leírat, hogy a pénztár az autonómia elnökének oly hivatali helyiséget rendezett be, amely hivatali berendezés nincs arányban a pénztár anyagi helyzetével. Mindezekből állapította meg a Hivatal, hogy a pénztár igazgatósága a munkások segélyezésére szolgáló pénztári jövedelemmel oly könyelműen gazdálkodott, hogy ennek az igazgatóságnak vezetése alatt a pénztárt a biztosított tagok érdekében meghagyni nem lehet. Ezzel szemben a pénztár elnökének s a pénztár ügyeit intéző ügyvezető titkárnak nyilatkozata megvilágítja azokat a szempontokat, amelyek a pénztár kötelességévé tették azt, hogy a Hivatal által kifogásolt utazásokat az elnök megtegye. E nyilatkozatokból ugyanis azt látjuk, hogy a pénztár ügyeinek intézését permanens bizottság látta el, amely bizottság működéséből kifolyólag a pénztár nagyobb megterhelése következett be. Figyelembe veendő szempont az is, hogy a pénztár ügyeinek intézését jórészt a pénztár elnöke látta el, aki felettes hatóságoknál képviselte a pénztárt oly ügyekben, amely ügyekben más körülmények között a pénztár igazgatója szokott eljárni. Az előttünk ismeretes adatokból nyilvánvaló, hogy a felfüggesztő rendeletben kifogásolt intézkedések mind oly természetűek, hogy azok megfelelő útmutatással, vagy rendelettel az autonómia felfüggesztése nélkül is megszüntethetők lettek volna. Az Országos Pénztár igazgatósága május 15-ikén tartott ülésén foglalkozott a pozsonyi pénztár autonómiájának fölfüggesztésével Az igazgatóság megállapította, hogy abban az időben, amikor Kalmár Henriket, a pozsonyi pénztár igazgatósági elnökévé választották, ez a pénztár a legrosszabb viszonyok között, sőt csaknem a csőd előtt állt. Orvosait, gyógyszer- és kórházi számláit a pénztár nem volt képes fizetni, az adminisztrációs teendők az Állami Munkásbiztosítási Hivatal szavai,szerint is pontatlanul végezve, hátralékos és elhanyagolt állapotban voltak. Úgy az Állami Munkásbiztosítási Hivatal, valamint az Országos Pénztár Kalmár elnöknek azt tűzte ki föladatul, hogy a pénztárt adminisztratív, valamint szervezeti és pénztári tekintetben rendezze. Ezekből kifolyólag a helyiség kibővítésére, berendezésére, nemkülönben az utazásokra fordított kiadások a pénztár akkori helyzetéből folytak és teljesen elkerülhetetlenek voltak. Október havában maga az Állami Munkásbiztosítási Hivatal állapította meg, hogy Kalmár a pénztár ügyeit lehetőség szerint rendezte és ugyancsak az Állami Munkásbiztosítási Hivatala nyilt igazgatósági ülésben ezt a tényt elismerte és kifejezést adott annak az óhajtásának, hogy a megkezdett úton haladjanak tovább. Kalmárnak, a pénztár elnökének készkiadások és időmulasztás címén kiutalt 1.100 koronát kifogásolni nem lehet, ha figyelembe vesszük, hogy-Kalmár működése idején a pénzíárnak nem volt sem igazgatója, sem titkára, sem segédtitkára. Ha végül tekintetbe vesszük, hogy a pénztár a legutóbbi gazdaságilag rendkívül válságos esztendőben 65 000 koronával több táppénzt tudott kifizetni, mint az előző évben és emellett a pénztár úgy rendeztetett, hogy akadálytalan működése esztendőkre biztosítva van, akkor az igazgatóság nem zárkózhatik az elől, hogy Kalmárnak működéséért elismerését kifejezve, az őt ért tendenciózus támadásokat visszautasítsa és kijelentse, hogy a pénztár autonómiájának föloszlatása ellen, mint méltánytalanság és jogtalanság ellen, a leghatározottabban tiltakozik. Az Országos Pénztár 1914. évi költségvetését a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter május 1-én kelt 20.312/X. VI. D. számú leiratával jóváhagyta és megküldte az Állami Munkásbiztosítási Hivatalnak az Országos Pénztárral leendő közlés végett. A miniszter a közgyűlés által előirányzott 1,973.250 koronával szemben az igazgatási költséget csupán 1,321.500 koronában állapította meg. A személyi járandóságok tételénél törölt a miniszter 44.300 koronát, minthogy az 1913. évre megállapított személyzeti létszámból egy aligazgatói, egy segédtitkári, hét fogalmazói és két segédfogalmazói állást törölt. Ugyancsak törölte a miniszter az egyes alkalmazottak és szolgák részére előirányzott működési- és egyéb pótlékokra felvett összegeket s nem engedélyezte az évközben szervezendő új állásokra előirányzott 12.000 koronát sem. Figyelmezteti a miniszter az Orszá-