Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

344 Munkásügyi Szemle azt is vallották, hogy az állomásfőnök engedélyének közzétételekor nem volt szó arról, hogy a felperes családtagjainak az őrházra merőleges, vagy rézsútos irány­ban szabad-e a síneken keresztül menni? S éppen ezért, Sz. P. tanú vallomása szerint ők (t. i. a vasúti őrszemélyzet tagjai nem is ellenezték azt, hogyha a fel­peres családtagjai rézsútos irányban mentek át a síneken s csak akkor küldték őket vissza, ha a 22. sz. váltón túl az állomási épület felé eső irányban rézsút akartak átmenni, sőt E. I. tanú vallomása szerint a felperes családtagjait, akik a tanú vallomása szerint össze-vissza jártak át a smeken, csak akkor szokták figyelmeztetni, ha vonatjárás volt. Sz. A. tanú pedig azt vallotta, hogy a felperes családtagjai a 17. és 22. sz. váltók között, de inkább a 22. sz. váltó közelében szoktak a síneken átjárni. Ezeknek a tanúvallomásoknak összevetéséből az állapítható meg, hogy a felperes gyermekei nemcsak a 17. sz. őrházra merőleges irányban járhattak át a síneken, hanem meg volt nekik engedve az is, hogy a 17. és 22. sz. váltók között rézsútos irányban is átmehettek a síneken, a 17. sz. őrházba juthatás céljából. A sérült gyermekeknek az a ténye, hogy ők az alperes által említett rendes út mellőzésével akartak a síneken keresztül menni, nem róható fel olyan hibául, amely az elsőrendű alperesnek az 1874: XIX. t.-c. 1. §-án alapuló kár­térítési kötelezettségét megszüntetné, még akkor sem, ha valónak volna is vehető az, hogy a felperes gyermekei már az állomási épülettől, vagy a vizdarutól kezdve a II. és III. sínpár között mentek és ezek között jutottak az elgázolós helyéig, mert ez a körülmény, azzal a ténynyel szemben, hogy a gyermekek olyan helyen gázoltattak el, ahol nekik az átjárás meg volt engedve, az elsőrendű alperes kár­térítési felelőssége szempontjából közömbös. Ezeknél fogva és tekintettel arra, hogy az elsőrendű alperes nem is állította azt, hogy a balesetet elháríthatatlan esemény, (vis major) vagy egy harmadik személynek elháríthatatlan cselek­ménye okozta, másrészt, minthogy a szakértők véleménye szerint a felperes sérült gyermekei a baleset alkalmával szenvedett sérüléseik következtében munka­és keresőképességüknek egyrészét elvesztették és így károsodásuk nyilvánvaló : a másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróságnak az elsőrendű al­peres kártérítési kötelezettségét megállapító rendelkezését kellett helybenhagyni. Gazdasági géptulajdonos felelősségének terjedelme. A m. kir. Kúria 1914. évi február hó 25-én kelt 4511914. sz. ítélete. ítélet: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1902: XIV. t.-c. 25. és 26. §-aiból következik, hogy a gazdasági üzem körében a gépek mellett alkalmazott egyéneket ért balesetek miatt a gép­tulajdonost az üzem veszélyességén alapuló objektív felelősség nem terheli, hanem a gazdasági üzemben a géptulajdonos csak annyiban tartozik a biztosítási köte­lezettségén túlmenőleg magánjogi kártérítési felelősséggel, amennyiben őt a bal­eset bekövetkezte körül múlasztás, vagy gondatlanság terheli, már pedig a per során nem merült fel olyan adat, amelynek alapján a baleset alkalmával jelen sem volt alperesnek a baleset bekövetkezte körüli múlasztása, vagy gondatlansága megállapítható lenne. Ugyanis maga a kereset nincs az alperes gondatlanságára, vagy mulasztására alapítva, az erészben az e'sőbíróság ítélete ellen beadott feleb­bezésben felhozott új állítások és bizonyítékok pedig az 1381: LIX. t.-c. 29. §-a szerint figyelembe vehetők nem voltak és pedig annál kevésbbé, mert felperes végiratában kifejezetten kijelentette, mikép nem alapíthatja keresetét arra, hogy a cséplőgép el volt-e látva a szükséges biztonsági kellékekkel, vagy sem? Ennek előrebocsátásával a másodbíróság ítéletét az elsőbíróság ítéletéből felhívott ennek az 1902 : LIX. t.-c.-re és az 1900: XVI. t.-cikkre fektetett indokolása alapján helyben kellett hagyni. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, IV., Károly-körút 3. 21 Részvénytöke: 6,000.000 korona KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM! A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom