Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

336 Munkásügyi Szemle MUNKÁS VÉDELEM. MUNKAVISZONY. Szociálpolitika a képviselőházban. A képviselőház április 25 iki és 30-iki ülésén tárgyalta a kereskedelemügyi tárca költségvetését, amely alkalommal egyik-másik felszólaló szociálpolitikai kérdésekről is megemlékezett. Kálmán Gusztáv felszólalásában kevesli a »Munkásügyek« cím alatt felvett 300.000 koronát, »ami oly csekély összeg, hogy ebből a munkások jóléti-, egészségügyi intézményeit fejleszteni nem igen lehet; különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a budapesti és pozsonyi munkaközvetítő intézetek ennek az összegnek az oroszlánrészét abszorbeálják«. Szerinte »a munkásjóléti- és egészségügyi intézményekbe befektetett tőke a legjobben kamatozó tőke, mert hozadéka^ egy egészséges, erős, munkabíró és megelégedett munkáselem«. Az iparfejlesztéssel kapcsolatban szükségesnek tartja az ipari munkások egészségének védelmét, a vasárnapi munkaszünet és a záróóra kérdését, valamint a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyát törvényhozásilag szabályoztatni, valamint a vándoripar, házaló-kereskedés és a magániparnak igazságtalan konkurrenciát okozó fegyencipar ügyeit rendezni. Szükségesnek tartja végül »a kizárások és munkabeszüntetések elhárítását a közérdekű üzemekben. Ugyanis akármit mond az elmélet, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ezen kérdés szabályozása nélkül úgy a munkaadók, mint a munkások, de főleg a nagyközönség, a köz, a legnagyobb bizonytalanságnak van kiszolgáltatva«. Nem azt akarja ezzel mondani, hogy »ez a sztrájk-kérdés kvázi úgy szabályoztassék, hogy a munkás, vagy a munkaadó elüttessék az ő szabad mozgásra való jogától*. A legmesszebbmenő szabadság biztosítását óhajtja a munkaadó és munkás részére, csak azt kívánja szabályoztatni, hogy a szerződési kötelezettség betartassák. Niamessny Mihály a munkáskérdésről* megemlékezvén, úgy találja, hogy a munkabérek nálunk az utolsó időben rendkívüli módon emelkedtek. Azonban »a munkabérek drágulása összefügg a megélhetés nehézségeivel és azzal, hogy a kultúra általános haladása folytán, maguk a munkások is nagyobb igényekkel mennek bele az életbe. A munkás ma kultúrember, akinek megvannak a maga kívánságai, szükségletei és nem is volna kívánatos az, hogy a munkás visszafejlődjék arra a régi, igénytelen állapotra, amely az olcsó munkabért és az olcsó megélhetést reá nézve lehetővé tette«. A munkabérek emelkedését az emelkedett fogyasztóképesség szempontjából örvendetes jelenségnek tartja. A munkásfogyasztási szövetkezetek nálunk eddig nem igen váltak be s azért a munkások némely helyeken tényleg drágábban élnek, mint ahogy ez a viszonyok természete szerint jogosult lenne. Megemlékezik a nők éjjeli munkájának szabályozásáról, valamint a fiatalkorú munkások védelmére alkotandó törvényről is. Reméli azonban, hogy mindezek a kérdések rövidesen szabályoztatnak, mert a kereskedelemügyi minisztérium foglalkozik már velük. Báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter beszámol a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvénytervezet szétküldéséről, az ipari és kereskedelmi üzemekben alkalmazott tisztviselők és kereskedősegédek szolgálati viszonyának szabályozására hivatott törvénytervezet előkészítéséről, a munkásnők és fiatalkorú munkások védelméről szóló törvénytervezetről, végül a munkások egészségének, testi épségének és életének védelméről szóló törvénytervezetről. Bejelenti, hogy behatóan foglalkozik a sztrájkok, kizárások és munkabeszüntetések kérdésével, a közérdekű üzemekkel kapcsolatban. Szakszervezeti kongresszus. A magyarországi szakszervezetek — mint lapunk f. évi 5. számában jeleztük — f. évi augusztus hó 15—17-én tartják hatodik kongresszusukat Budapesten. A kongresszus napirendjét a Szakszervezeti Tanács a következőkben állapította meg: 1. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács jelentése. 2. Szociális törvényhozás : a) betegsegély és balesetbiztosítás; b) iparbíróságokról szóló törvénytervezet; c) vasárnapi munkaszünet. 3. Szervezkedés és az egyesülési- és gyülekezési jog. 4. A Szakszervezeti Tanács választása. 5. Indítványok. A gyógyszertárak nyolc órai zárása érdekében indítottak mozgalmat a budapesti gyógyszerész-segédek. A Budapesti Gyógyszerész Testület közgyűlése a segédek kívánságával szemben a gyógyszertáraknak esti fél kilenc órakor való zárását határozta el, azzal a feltétellel, hogy az uj rend akkor lép életbe, ha azt a felsőbb hatóság helyeslőleg tudomásul veszi. A testület ezen határozata után a segédek két szövetsége április hó 17-ére