Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

334 Munkásügyi Szemle A pénzügyminiszter a bányatársládákról. Teleszky János pénzügyminiszter a képviselőház május 6-iki ülésén a bányatársládákról a következőképen emlékezett meg : Méltóztatik a t. Háznak tudni, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr foglalkozik az 1907: XIX. t.-c.-nek, az ipari munkások baleset- és betegség esetére való biztosításáról szóló törvénynek módosításával; ennek tárgyalása során lesz egyrészt megfontolandó, vájjon a bányászmunkások helyzete is ennek a törvénynek kapcsán, vagy e törvénytől elkülönítve oldassék-e meg, másrészt az, hogy hogyan rendeztessék a kérdés anyagi szempontból. Annak ellenére, hogy különösen az újabb időben — nem keresem, hogy milyen oldalról szuggerálták — a bányamunkásság körében elég erős mozgalom indult meg arra, hogy a bányatársládák intézménye megszüntettessék és a bányászok az ipari munkásokkal egy kategóriába vonassanak, nem habozom kijelenteni, hogy a bányatársládák intézménye a múltban olyan fényesen bevált s hogy a bányatársládák intézménye, hogy úgy mondjam, szociális intézményeink kiinduló pontja volt és oly szép tradícióval, múlttal és dacára a létező bajoknak és hiányoknak oly tiszteletreméltó jelennel bir, hogy nézetem szerint ezen intézmény feltétlenül fentartandó, sőt fejlesztendő a kor kívánalmainak és színvonalának megfelelően, azon a módon, amint annak szüksége be fog állani akkor, ha különösen az ipari munkások biztosításának kérdésével foglalkozva, látni fogjuk, hogy ezen a téren minő intézkedések szükségesek. Ezen intézkedéseket a bányászat speciális viszonyainak figyelembevételével kell megállapítanunk, mikor azokat a fentartandó társládákra alkalmazzuk. Ez oly kérdés, amely föltétlenül a közel jövőben kell, hogy foglalkoztasson bennünket; ha nem egy szerves bányatörvénynyel kapcsolatban, akkor a bányatörvénytől elválasztva. Vállalati pénztár feloszlatása. Az Állami Hivatal a Magyar Cukoripar részv.-t. szerencsi cukorgyára vállalati betegsegélyző pénztárát a pénztár közgyűlésének ilyen értelemben hozott határozata és az 1907: XIX. t.-c. 149. §-ának c) pontja alapján 1914. évi 5.826. sz. a. kelt rendeletével feloszlatta, illetve annak a sátoraljaújhelyi pénztárral leendő egyesítését elrendelte. Gazdasági üzem tulajdonosának kártérítési felelőssége. A gazdasági üzem körében a gépek mellett alkalmazott egyéneket ért balesetek miatt a géptulajdonost az üzem veszélyességén alapuló objektív felelősség nem terheli, hanem a gazdasági üzemben a géptulajdonos csak annyiban tartozik a biztosítási kötelezettségen túlmenőleg magánjogi kártérítési felelősséggel, amenynyiben mulasztás, vagy gondatlanság állapítható meg terhére. (Kúria 451/914. P. sz. VI. p. t. sz.). Bányatulajdonos kártérítési kötelezettsége. A m. kir. Kúria 881. 1913. P. sz. VI. p. t. sz. ítélete szerint a bányatulajdonos a társláda tagjával szemben az üzemben bekövetkezett balesetből kifolyóan kártérítésre csakis akkor szorítható, ha a baleset az ő, vagy olyan alkalmazottjának hibájából származott, kinek cselekvéséért, vagy mulasztásáért felelősséggel tartozik. Kimondja az ítélet azt is, hogy az állami bányavállalat alkalmazottja, aki egyúttal társpénztári tag, a kir. kincstár részéről a 4.616/910. M. E. számú minisztertanácsi határozattal elvállalt kártalanítás iránti követelését csak közigazgatási úton érvényesítheti. Az osztrák betegsegélyző pénztárak kongresszusát folyó évi augusztus hó 1—4-én tartják abból az alkalomból, hogy idén van huszonötödik évfordulója az osztrák kötelező betegségi biztosítás életbeléptetésének. A kongresszus részletes napirendje még nincs megállapítva; az ünnepélyes megnyitás augusztus 2-án lesz a Sophiensále termeiben »25 Jahre Krankenversicherung« napirenddel. A kongresszus kiállítással lesz egybekötve. Az osztrák munkásbetegsegélyző pénztárak szövetsége folyó évi szeptember hó 15—16. napjain Salzburgban tartja nagy-gyülését. A veszélyességi táblázat revíziója az osztrák balesetbiztosításnál. Az osztrák balesetbiztosításnál most volt esedékes a veszélyességi táblázat öt évenkinti revíziója. Az üzemek veszélyességi arányában az öt év alatt csekély volt a változás s lényeges változás a járulékkirovásnál csak annyiban fog történni, hogy a biztosítéki százalékot 0-07-ről 0'10-re emelték fel. A járulékok eddig 100 korona munkabér után 7"10 korona és 0 07 korona között váltakoztak az üzemek veszélyességi foka szerint.