Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Az 1912: VIII. t.-c. hatása a gazdasági munkásbiztosításra

312 Munkásügyi Szemle Az ektogen keletkezésének első és fő feltétele egy nyilas, egy kapú, amelyen át a szerepet játszó, genyedést okozó baktériumok egyenesen a szem belsejébe juthatnak. Tehát ektogen fertőzés útján támadt panopthalmitisnél a szem burkain áthatoló, a szem belsejét megnyitó sebzésnek kell jelen lennie, vagy pedig, ha fölszínes a sebzés, akkor csak úgy keletkezhetik, ha a sérülés helyén fekélyesedő folyamat indul meg, amely a mélybe hatolva, a szemgolyó belsejét a baktériumoknak hozzáférhetővé teszi. Igénylőnek a szeme azonban külsőleg ép volt a sérülés után. Sebzésnek, forradásnak semmi nyoma sem látszott a szaruhártyán. Föltéve, hogy a miniumos festékvegyülésnek a szembe fröccsenése okozott is valamely sérülést, ez semmi esetre sem lehetett olyan természetű, amely a szemgolyót megnyitotta és alkalmat adhatott volna panophthalmitis keletkezésére külső fertőzés útján, mert ezen sérülés nyom nélkül nem maradhatott volna. A panophthalmitis keletkezésének a másik forrása az endogén fertőzés, amidőn a véráram útján fertőző, genyedést okozó baktériumok jutnak a szem belsejébe és az érhártyának gennyedéses gyuladását okozzák, amely gyuladás a szem többi részeire is reáterjedhet. Az igénylő lázzal járó fertőző betegséget állott ki, lett légyen az tífusz, vagy más fertőző baj, teljesen közömbös, mert mindenféle fertőző bajnál előfordulhat a szemnek ilyenfajta áttételes megbetegedése. Igénylőnél tehát kétségen kívül belső fertőzés folytán támadt genyes érhártyagyulladásból kiinduló panophthalmitis pusztította el a szemet és így megvakulása a sérüléssel nem hozható összefüggésbe. II. A magyar királyi Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1914. évi február hó 25-én kelt P. 50/13. számú ítélete, ítélet: A magyar kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal igénylő felebbezését elutasítja. Megokolás: I. L, mint a M. R. t. sz -i cukorgyárának alkalmazottját 1909. évi április hó 28-án oly módon érte baleset, hogy egy vaskazán felhúzása közben a csigalánc megerősítésére szolgáló fagerenda eltört s a lezuhanó vaskazán, igénylő ballábán az alsó szárban zúzott sebet és bokatörést okozott, amely 10 héten belül gyógyult. Nevezett balesetéből kifolyólag még ez ideiglenes segély beszüntetését megelőzőleg állandó baleseti kártalanítási igényt támasztott, azt vitatva, hogy a ballábán szenvedett sérülés folytán annak rendes használatában gátolva van, továbbá, hogy a kérdéses baleset alkalmával kétoldali lágyéksérvet kapott. Ezzel az igényével őt az Országos Pénztár elutasította, mert lágyéksérve úgy a kerületi pénztár orvosának, mint az Országos Pénztár orvosi osztályának véleménye szerint nem a balesetből származik és azzal semmiféle összefüggésbe nem hozható. A k—i munkásbiztositási választott bíróság az Országos Pénztár fenti határozatát helybenhagyta, fcz ellen az ítélet ellen beadott felebbezésében igénylő vitatta, hogy a lezuhant kazán megbillenvén, oly nyomást gy&' orolt hasüregére, hogy két oldali lágyékcsatorna-tágulást szenvedett. Éles fájdalomról ő a baleset után nyomban panaszkodott. A felsőbíróság előtt első ízben tartott tárgyaláson az orvosszakértő dr. W. M. egyetemi magántanár, az állami munkásbíztosítási orvosi tanács tagja, igénylőt megvizsgálva, lábsérülést szintén gyógyultnak találta, sérv jelenlétét pedig egyáltalán tagadta. Azóta igénylő erősebben lesoványodott, ereje hanyatlott, izomzata fokozottan petyhüdt és különösen a hasfalizomzata annyira elernyedt hogy akár lógó hasról (enteroppretax) is lehet igénylőnél beszélni. Mindezek azonban a szakértő nézete szerint a balesettel okozati összefüggésbe annál kevésbé hozhatók, mert az iratokból kitünőleg előbbi munkáját már 1909. évi július 4-én akadálytalanul tudta végezni. A tarló láncnak és csigasornak tanuk állítása szerint igénylőre esése a mutatkozó elváltozásokat szakértő szerint nem okozhatta, mert ilyen erő művi befolyásoknak következményei sokkal rohamosabban lépnek fel, mint itt történt. Tekintettel az egymásnak részben ellentmondó orvosi véleményre, a felsőbíróság ebben az ügyben az állami munkásbiztosítási orvosi tanácshoz fordult, amely a hozzáintézett kérdésekre igénylőnek megvizsgálása alapján a következő véleményt adta: Igénylőnek sem jobb, sem baloldali lágyéksérve nincs, hanem van kétoldali combsérve és pedig a baloldalon tyuktojásnyi, jobboldalon galambtojásnyi. Ez a bai a kiállóit balesettel össze nem függ. Egyéb bajai okoznak ugyan munkaképességcsökkenést, azonban a kiállott balesettel sem közvetlen, sem közvetett okozati összefüggésbe nem hozhatók. i A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SÁSVÁRI JÓZSEF.