Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Az 1912: VIII. t.-c. hatása a gazdasági munkásbiztosításra

Munkásügyi Szemle 307 kötelezettségről. A kormány kénytelen volt az összes iparfelügyelőket és a prefektusokat utasítani az adatok beszerzésére. A megtörtént vizsgálatok után — melynél a rendőrség közreműködését is igénybe vették — a járulékfizetésre 30 napi halasztást adtak az illetékes hatóságok. Ezzel az erélyes fellépéssel sikerült biztosítani az adatok pontos beszolgáltatását és azt, hogy a járulékok pontosan befolyjanak. Érdekes, hogy a törvény végrehajtása során biztosításra kötelezetteknek mondották ki azokat az apácákat is, akik valamely vállalkozó részére ipari munkát végeznek, habár a kolostor szerződik is a munkára a vállalkozóval. A biztosítási kötelezettség egyébként az öt munkáslétszámhoz, vagy valamely elemi-, vagy állati erővel hajtott gép alkalmazásához van kötve. MUNKÁS VÉDELEM. MUNKAVISZONY. A szociálpolitika továbbfejlesztése érdekében demonstrációt rendez május hó 10-én Berlinben a »Gesellschaft für Sociale Reform«. A gyűlésen beszélni fognak Berlepsch báró és dr. Francke. Ezt megelőzőleg az egyesület rendkívüli közgyűlést tart, amely főleg magánalkalmazottak ügyeivel fog foglalkozni. Irodai munkák munkanélküliek részére. Németország és Svájc egyes városaiban az állásnélküli kereskedő- és irodai személyzet foglalkoztatása céljából közhasznú irodákat tartanak fenn. Ezen irodák fentartói ugyanis abból a feltevésből indulnak ki, hogy a kereskedők, tisztviselők s hasonló foglalkozásúak, ha állásnélkülivé válnak, sokkal súlyosabb helyzetbe jutnak, mint az ipari munkások, részint, mert sokkal nehezebben kapnak munkát, részint pedig azért, mert legnagyobb részükben szervezetlenek, s így nem részesülnek abban a segítségben, amit a szervezett munkásnak a szakszervezete nyújt a munkanélküliség idején. Ezért tartják hasznosnak ezeket a foglalkoztató irodákat s ezek útján vélik az említetteket a végső szükségtől megmenteni. A zürichi »Armenpflegeverein« titkára jelentésében ismerteti ezeknek az irodáknak a működését is. Eszerint Németországban 32 ily iroda van; ezek közül 5 városi kezelésben van, a többit pedig egy erre a célra alakult szövetség (Verband deutscher Gemeinnütziger Schreibstuben) tartja fenn. Svájcban Basel, Genf és Zürich városokban vannak ily irodák. A három irodában 1912-ben 8.327 munkanapot dolgoztak. A kifizetett munkabér 38.651 fr. volt. Az átlagos napibér 1902-ben — amikor összesen 5.053 munkanapra 17.577 fr.-ot fizettek ki munkabérben — 3"48 fr. volt, 1912-ben pedig 4'58 fr. volt az átlagos napibér. A legénység védelme a tengeri kereskedelmi hajókon. Az osztrák kereskedelmi minisztérium a tengeri kereskedelmi hajókra vonatkozó rendeletet bocsátott ki, amelynek a legénység életének és egészségének védelmére vonatkozó részeit a következőkben ismertetjük : A hajó forgalomba bocsátása a hajó megszemlélése alapján kibocsátott engedélyjegygyei történik. A szemle megtartásának módjáról és megismétléséről részletesen intézkedik a rendelet. A szemlére vonatkozó kérelemhez csatolt berendezési tervezetben a hálóhelyek szellőzlető-berendezése, a legénységi termek, betegszobák, klozettek és mosóhelyiségek megjelölendők. A hosszújáratú személyszállító hajók az út megkezdése előtt megvizsgálandók, hogy a berendezésre, felszerelésre, személyzettel való ellátásra, élelmezésre és megterheltetésre vonatkozó rendeletek betartatnak-e. A hajó építésére vonatkozó rendelkezések közül nagyon fontos, hogy a gép- és kazánházaknak tágasaknak, kellően világítottatnak és szellőzőtteknek kell lenniök. A fedélzetre vezető létráknak és lépcsőknek úgy kell alkotva lenniök, hogy a legénység a helyiségeket gyorsan elhagyhassa. A cilinderek olyan biztonsági szelepekkel látandók el, hogy kifecskendező forró vizzel senkit se lehessen leforrázni. A gépházakban és a gépeken megfelelő védőkészülékek alkalmazandók. A legénységi helyiségek és étkezőhelyek köbtartalma, berendezése és tisztogatása pontosan meg van határozva a rendeletben. A legénységi helyiségek állandóan tisztán és szárazon tartandók, fertőző betegségnek még a gyanúja esetén dezinficiálandók. Nedvesség, rossz szagok, a szomszéd helyiségek melege és minden egyéb kellemetlen behatások ellen megvédendők. A padozatnak fából