Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Az 1912: VIII. t.-c. hatása a gazdasági munkásbiztosításra

Munkásügyi Szemle 305 emelését határozza el. Ez az ügy beható megvitatás tárgyát képezte az Országos Pénztár legutóbbi igazgatósági ülésén, amely megsemmisítette elnökségének a járulékemelésre vonatkozó határozatát, minek következtében a budapesti pénztár a járulékemelés ügyét nem fogja közgyűlése napirendjére tűzni. A Ferenc József kórház-betegsegélyző pénztár igazgatói állása körül újabb bonyodalmak támadtak. Lapunk legutóbbi számában említettük, hogy az igazgatóság a pályázatot meddőnek mondta ki, és meghívás útján igazgatóvá választotta dr. Marschan Géza min. s. titkárt, a Társadalmi Múzeum aligazgatóját, még pedig a pályázati hirdetményben megszabott illetményeknél jelentékenyen nagyobb fizetéssel. Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal azonban nem volt hajlandó az igazgatói állásnak ily módon való betöltéséhez, sem pedig az illetményeknek 14.600 K-ban való megállapításához hozzájárulni, miért is dr. Marschan ajánlatát visszavonta. Az igazgatói állás tehát még mindig nincs betöltve és az igazgatóság legközelebbi ülésén foglalkozik azzal, miképpen oldhatja meg ezt a már február óta húzódó kérdést. Az európai államok munkásbiztosítási törvényhozása 1913-ban. A következőkben közöljük röviden összefoglalva az európai államok mult évi munkásbiztosítási törvényhozását: Ausztriában a tengeri hajósok- és halászokra kiterjesztették a betegség- és balesetbiztosítást. Svájcban életbeléptették a betegsegélyezésről és balesetbiztosításról szóló 1912 ben elfogadott törvényt. Franciaországban a június 17-i kormányrendelettel a bányászok féregbetegségét kártalanítandó ipari betegségnek nyilvánították. Hollandiában a betegség-, aggkori- és rokkantbiztosítást tették törvénynyel kötelezővé. A betegség esetére való biztosításból ki vannak véve a közszolgálati alkalmazottak s a négy napnál rövidebb ideig alkalmazott kisegítő munkások. Táppénz fejében az átlagos bér 70 százalékát kapja a megbetegedett munkás, orvosi kezelésben és gyógyszerellátásban azonban nem részesül. Viszont táppénzt csak az kap, aki magánúton gondoskodott orvosi kezelés- és gyógyellátásró! való biztosításról. Az aggkori és rokkantbiztosítás csekély eltéréssel ugyanazokra terjed ki, mint a betegség esetére való biztosítás. Angolországban módosították a biztosítási törvényt. A módosítás szerint mindazok, akik a törvény életbelépésétől számított 65 héten belül válnak első ízben biztosításra kötelezetteké, a teljes összegű táppénzre férfiak 10, nők 7l/2 sh.) jogosultak. Az eredeti törvényben 1 év volt a megállapított határidő. Akik ezen határidőn túl válnak első ízben biztosításra kötelezettekké s 17 évnél idősebbek, azok csak az aránylagosan alacsonyabb táppénzre jogosultak. Módosult a törvény azon rendelkezése is, amely szerint az 50 évesnél idősebb tagok is alacsonyabb segélyben részesülnek. A novella értelmében mindazok, akik 1913 október 13-a előtt léptek be, a teljes segélyre jogosultak, tekintet nélkül arra, hogy 50 évesnél idősebbek-e. A munkahiány miatt hátralékos tagok ezentúl csak a saját járulékrészletüket kötelesek utána fizetni. Változott a hátralékban lévők segélyezésére vonatkozó rendelkezés is. Ezt jövőre a négy munkásbiztosítási hivatal külön-külön rendelettel szabályozza Fontos továbbá még az a rendelkezése a novellának, amely a külföldivel házasságban lévő angol nőnek egyenjogúságot biztosít. Svédországban az aggkori- és rokkantbiztosítást szervezi a június 30 án kelt törvény. Biztosításra kötelezett minden 16—66 év közötti svéd állampolgár, kivéve a teljesen rokkantakat s a nyugdíjra jogosult köztisztviselőket s azok nejeit. Olaszországban a tengerészek aggkori- és rokkantbiztosítását tették kötelezővé a június 22-én kelt törvénnyel. Aggkori járadékra jogosult minden 60. életévét betöltött hajómunkás, ha legalább 20 évig olasz hajón teljesített szolgálatot. Portugáliában a baleseti kártalanítást szabályozták a július 24-én kelt törvénnyel. A törvény hatálya kiterjed a mezőgazdaságra és állattenyésztésre is. Kártalanítás fejében a munkabér kétharmada jár teljes munkaképtelenség esetén, részleges munkaképességcsökkenésnél az ennek megfelelő aránylagos rész. A biztosításról a munkaadók kölcsönösségi-szövetkezetek, vagy magánbiztosítók által gondoskodhatnak. A bányamunkások balesetbiztosítása Ausztriában. Az osztrák kormány törvényerőre emelte a 14. §. segítségével a bányamunkások balesetbiztosításáról szóló javaslatot. A javaslatot ugyanis a képviselőház már elfogadta, a főrendiházban azonban még nem ment keresztül. A kormány most a képviselőház szövegezésében emelte törvénynyé a javaslatot. Ausztriában tehát a balesetbiztosítás már ki van véve a társládák működési köréből. A bányavállalatok egy szakszövetkezetet alakítanak a biztosítás terheinek viselésére. A biztosítási járu-