Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Megjegyzések az ipari bírósági javaslathoz

284 Munkásügyi Szemle a 30.000-et meghaladó lakosságú helyek törvényszéki székhelyein már elégséges, az ülnöki tisztségre alkalmas egyén találkoznék, iparbíróság is mindenkor csak az ülnökökkel együttműködő járásbíróság lenne, tehát különbó'ző alkatú iparbíróságok ügyeinek vegyes és hivatásos egyes bíró döntéseinek ülnöki felülbírálásáról nem is lehetne szó. Ha pedig a javaslat felsőbb fokon nem tartja szükségesnek a szakmabeli ülnökök bevonását, akkor szükségtelen az az első fokon is és akkor mire jó az egész új szervezés ? Még egy kényes kérdést kívánunk érinteni, amely fölött a javaslat félően, említés nélkül átsiklott, bár erre a figyelmet már tekintélyes hazai szaktestületek előterjesztései is reáterelhették1) és ez az ügyvédi képviselet, valamint az ügyvédi költségek kérdése. Minden iparbírósági eljárásnak nevezetesen azon alapelveken kell nyugodnia, hogy az egyezségek lehetőleg megkönnyíttessenek, ennek érdekében a bíróság és különösen annak szaktárs-ülnökei a felekre közvetlen befolyást gyakorolhassanak, az eljárás egészen olcsó legyen és annak gyors menetét mi sem akadályozza. Ezen tekintetek érvényesülésének azonban az ügyvédi képviselet határozottan útjában áll, mert természetesen az ügyvéd, fele érdekeit tartva szem előtt, az általa jogosnak vélt igényekből legtöbbször mit sem hajlandó feláldozni, nagyobb önállóságánál fogva reá a bíróság tagjainak erősebb befolyása nincs, sőt az ügyvéd közbelépése, a bíróságnak a féllel szemben különben fennálló közvetlen hatását is csökkenti, az ő szerepe a tényállásnak a fél közvetlen kikérdezése és elbeszélése útján megejthető könnyű tisztázásának rovására is megy, amennyiben az ellenfél újabb nyilatkozataira és előterjesztéseire az ügyvéd felével való újabb értekezés nélkül legtöbbször nem is tud felelni, ami gyakori halasztásokkal jár és mindezeken felül az eljárást kétségtelenül drágítja, anélkül, hogy a legtöbb esetben az ügyvéd védelmére komoly szükség volna, avagy attól különösebb eredmény lenne várható, miután egyrészt a bíróság sorában ülő pályatársak, néha még a köteles pártatlanságról is megfeledkezve, szaktársuk érdekei fölött amúgy is féltékenyen őrködnek, másrészt, miután kellő jártassággal felruházott szakülnökökből alakult bíróság előtt az ügyvédi ismereteknek és segítségnek alig nyilik tér és az ügyvéd szerepe az ipari szakkérdések domináló volta mellett jelentőségéből igen sokat veszít2), amint például ez nálunk is tapasztalható a munkásbiztosítási szakbíráskodásban, ahol az ügyvédi képviselet eredményeket alig tud felmutatni. Ezen megfontolások vezették a legtöbb külföldi törvényhozást is akkor, amidőn az iparbírósági eljárásból az ügyvédeket teljesen kizárták és a felek képviselhetésétől őket eltiltották.3) Már pedig az ügyvédi képviselet kizárásával biztosított közvetlenség a különleges iparbíráskodásnak csaknem egyik éppen olyan jellemző vonása, mint akár a szakmabeli ülnököknek a bíráskodásban való részvétele és ha a javaslat a sajátlagos iparbíráskodást már behozni célozza, — ezt úgy kellene megteremtenie, hogy ezen eljárás olyan szabályok alatt is folyjék, amelyek annak eredményességét külföldön elősegítik, nehogy csak a bírósági tagozatokat szaporítsa, a tárgyalási mód jótékony különlegességei nélkül. Az ügyvédi képviselet így nálunk is bátran mellőzhető lett volna, annál is inkább, mert lényeges veszteséget az ügyvédi kereset szempontjából ez az iparbírósági ügyek túlnyomó többségének előrelátható kisszerűsége mellett nem jelent ') Lásd a debreceni, valamint a temesvári kereskedelmi és iparkamaráknak, úgy az "Országos magyar bányászati és kohászati egyesület -nek a Szterényi-féle tervezetre adott idevágó véleményeit »Az ipartörvény módosítása* című id. munka XIV. kötetének 504—505. lapjain. *j Nem tulajdonít fontosságot az ügyvédi képviseletnek ily szakbírói eljárásban és azt feleslegesnek tartja a szakbíróságok működésének egyik legjobb ismerője, Prof. Dr. ~). Kollmann is »Die Schiedsgerichte in Industrie, Gewerbe und Handel« c. munkája 46. lapján. 3) Lásd így az id. német törv. 31, az id. portugál törv. 10, Bern k. id. törv. 29, Genf k. id. törv. 31, Solothurn k. id. törv. 24, Zürich k. id. törv. 9, az 1903. június 20-iki bolgár törv. 63, id. osztrák törv. 25 és az id. olasz törv. 32. §-ait.