Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Befejező közlemény.)

94 Munkásügyi Szemle 1324. §. „fia a szolgálati viszony., illeti; ebből azonban, ha a felmondásra az ő hibája adott okot, vagy ha fontos ok nélkül idő előtt ő maga szüntette meg a szolgálati viszonyt, le kell vonni annyit 1325 §. „Aki a másik fél hibája miatt a szolgálati viszonyt idő előtt megszünteti, úgyszintén akinek fontos ok nélkül idő előtt felmondanak, az a másik féltől ebből eredő kárának megtérítését követelheti. A munkavállaló ily esetben kár bizonyítása nélkül követelheti határozott időre kötött szerződésnél a szerződés kikötött időtartamának leteltéig, határozatlan időre kötött szerződésnél pedig a törvényes, illetve a szerződéses felmondási idő leteltéig járó munkabért, viszont e munkabérbe betudható, amit a munkavállaló a szolgálat elmaradása következtében költségekben megtakarít és amit az elmaradt szolgálat helyett más hasonló természetű munkával nehézség nélkül szerezhetne, vagy bármely munkával tényleg szerez.« Második bekezdés marad. * * * A megokolás tekintetében utalván az 1911. évi Országos Jogászgyülés irományaira (Vélemények I. kötet, III. füzet 375. 1. II.), az 1305. §. után következő rendelkezés felvételét javasolom: 1305.a) §. „A szolgálat minőségére alapított követelés a szolgálat elfogadásától számított három hónap eltelte után sem kereset, sem kifogás útján nem érvényesíthető. Ugyancsak mellőzvén itt a részletes megokolást, amelynek tekintetében utalni bátorkodom a Magyar Jogászegyletben az ipartörvénytervezet jogi főkérdéseinek tárgyalásával kapcsolatban az ipari munkaviszonyról tartott előadásom jde vonatkozó részére (Magyar Jogászegyleti Értekezések. 1910. július hó. Új folyam I. kötet 7. füzet 23. és köv. 1.): szükségesnek tartom a szolgálati szerződéssel kapcsolatban a mező- és erdőgazdaság, a vízi munkálatok, az út- és vasútépítés, (1898 : II. t.-c. 30. §„ 1899 : XLI. t.-c. 26. §., 1900 : XXVIII. t.-c. 24. §.), a bányászat és az ipar körében egyaránt igen nagy mértékben elterjedt csoport-akkordnak is szabályozását. A szabályozásnak véleményem szerint következő elvek figyelembe vételével kellene történnie : /. A szabályozás tárgyául szolgáljon az a tényállás, hogy többen egységesen megállapított munkabérért egységesen megállapított munkaeredmény szolgáltatására kötelezik magukat. 2. A munkavállalók kétség esetében egyenlő részekben vannak teljesítésre kötelezve és a munkabérben is egyenlően reszesnendők. 3. A munkaadónak egy munkavállalóval szemben beálló elfogadási, vagy teljesítési késedelme a többinek is javára válik. 4. A munkaadó felelős a munkavállalók mindegyikével szemben a neki járó munkabérért. 5. fia a munkavállalók bármelyike az általa végzendő munkát nem teljesíti, vagy nem teljesítheti, a munkaadó, amennyiben a munkavállalókkal kötött szerződés szerint ez nem másnak kötelessége, az akadályozott, késedelmes, vagy a szolgálatból kilépett munkavállaló kellő helyettesítéséről köteles gondoskodni. 6. A szolgálati szerződés felmondása a csoport valamelyik tagjával szemben vagy valamelyik tagja részéről a csoporthoz tartozó többi munkavállaló szolgálati szerződését nem érinti. 7. A szolgálatból kilépett munkavállaló a csoportból is kilépettnek tekintendő. A kilépett tagnak a csoporthoz való jogviszonyára az 1437. és 1438. §§. rendelkezései megfelelően alkalmazandók.