Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 19. szám - A gyermekmunka Ausztriában

Munkásügyi Szemle 793 kára fogják őket, ahelyett, hogy játszani engednék. A vaskos kötet tucatszámra sorolja fel a rettentőnél rettentőbb eseteket. Igen érdekes az is, hogy a gyermekek hol dolgoznak. 79*97° szülőinél, vagy rokonainál, 117°/° idegeneknél — beleértve a nevelő szülőket is — dolgozik, míg 0'9°/o önállóan foglalatoskodik. A kifutók és kihordok közül 59*67°, a vendéglő- és italmérőiparban dolgozók közül 54*3°/°, a más iparágakban foglalkoztatottak 16'47o-a, a mezőgazdaságban dolgozók 15"57°-a, a kereskedelemben és forgalomnál alkalmazottak 15"5ü/°-a, a háztartásban dolgozók 8-4°/o-a dolgozik idegeneknél. A parasztgazdáknál és uradalmakban, mint napszámosok is dolgoznak ezer számra idegen gyermekek. A dolgozó gyermekek közt vannak vándormunkások is. Csehországba, Stájerországba és Morvaországba a komlószedéshez messze földről mennek gyermekek. A répaszedésnél is igen sok gyermek dolgozik. Száz meg száz gyermek megy ki Németországba dolgozni, különösen nyárára a mezőgazdasági munkára. Sőt sok gyermek vándorol Dániába, Romániába, Oroszországba és Svédországba is. A tiroli és vorarlbergi iskolásgyermekeket, az úgynevezett »sváb gyerekek«-et Friedrichshafen-ben meg Wangen-ben a »gyermekvásár«-on valósággal eladják a bajor meg a württembergi parasztgazdáknak március közepétől október közepéig terjedő időre. Ezt a valóságos emberkereskedést sokszor a papság patronátusa alatt űzik. A dolgozó gyermekek közül 38.462 bérfizetésért dolgozik. Ezek közül 26.293 (70°/o) pénzben kap bért, 6.107 (15"9J/o) természetben, 5.432 <l4'lu/o) pénzben és természetben kap fizetést. Természetesen a legtöbb esetben igen csekély a bér. A gyermekek munkája legtöbbnyire egész éven át tart. A kihallgatott gyermekek közül 80*4°/o több mint 30 héten át, 71*57° pedig mind az 52 héten át dolgozik egy évben. Tehát a gyermekeknek csak VB_e idénymunkás. A munkaidő meglehetősen hosszú. Az iskolásgyermekeknek csaknem 75-e átlag több mint 2 órát, V3-ánál több pedig több mint 3 órát dolgozik naponta a téli félévben. A nyári félévben sokkal hosszabb a munkaidő. A gyermekeknek csak 1/5-e dolgozik ilyenkor 2 óránál kevesebbet, 43'27°-uk több mint 4, 17"8°/°-uk több mint 6 órát dolgozik. Ha ehhez hozzászámítjuk az iskolában eltöltött időt, amely alatt a gyermekeknek szintén foglalkozniok kell, akkor kitűnik, hogy a dolgozó iskolásgyermekek, ha összeadjuk az iskolai és a munkában eltöltött többi órát, nemcsak kevesebb ideig nem dolgoznak, mint a felnőttek, hanem sokkal több ideig dolgoznak. Ugyanis a téli félévben 58.275 iskolásgyermek (50'2l>/o) hetenként 40 órát dolgozik, 33.485 gyermek (28'8°/o) 40—50 órát, 16.347 gyermek (14*17°) 50—60 órát, 7.974 gyermek (6*97°) több mint 60 órát dolgozik hetenként. A nyári félévben még hosszabb a munkaidő: 32.953 gyermek (27*97°) dolgozik hetenként 40—50 órát, 24.679 gyermek (20*97°) 50—60 órát, 20.795 gyermek (17*67°) több mint 60 órát. A leghosszabb a munkaidő a mezőgazdaságban, ahol a dolgozó gyermekek 45'3u/°-a a heti 50 óránál többet dolgozik. A gyermekek ezrei dolgoznak ünnep- és vasárnapon, sőt éjjel is. Az összes dolgozó gyermekeknek 42'9°/° a dolgozik vasárnap és ünnepnapon, természetesen a legtöbben a vendéglő- és italmérőiparban, a háztartási és a mezőgazdasági munkáknál. 23*77° dolgozik éjjel, legtöbbnyire ugyancsak a vendéglő- és italmérőiparban, de a háztartásnál és a mezőgazdaságnál is. Magától értetődik, hogy a gyermekeknek ilyen kizsákmányolása a gyermekek testi és szellemi fejlődését igen nagy mértékben veszélyezteti. E tekintetben nincs különbség abban, hogy mily foglalkozást űz a gyermek- A statisztikai hivatal számos orvosi szaktekintély véleményét idézi, amely mind odakonkludál, hogy a gyermekeknek kereső munkája egészségükre káró-