Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A vélelmezett törvényes gyermekek kártalanítási igénye

562 Munkásügyi Szemle tési eljárást és ha kellő bizonyítéka van, törvénytelenírik őket és ott is elutasítják. Ha pedig mint örökösök lépnek fel, akkor a többi örökösök sikerrel léphetnek fel azzal a kifogással, hogy törvénytelenek, bár az elhunyt atya nem törvénytelenítette őket. Ez esetben a bíróság, mint praejudicialis kérdést megállapítja a törvénytelenséget és az igénylőket, akik csak véleményezett törvényes gyermekek, az örökösödésből kizárja. ( Magánjogi gyakorlatunknak súlyos fogyatékossága, hogy a törvénytelenítés fegyverével csak az igénylő gyermek ellen lehet élni, de ő ennek a fegyvernek a használatától meg van fosztva, mert a törvénytelen születés kimondása iránti perben az atya életében csak ő léphet fel felperesként (C. 3.098/90., 4.793/912. és még egy sor kúriai döntvény), továbbá az atya halála után meghatározott esetekben az atya örökösei (C. 4.552/1894.) de az anya, vagy a gyermekek soha. Ez a súlyos igazságtalanságot termelő magánjogi fonákság azonban semmiesetre sem kötheti meg az 1907. évi XIX. t-.c. alkalmazóinak a kezét. Nem lehet kívánni a gyermekektől, hogy törvényteleníttessék^ magukat, a törvénytelen gyermekeket sújtó előítéleten kivül már csak azért sem, mert fentiek értelmében ez nem is áll módjukban. Házassági bontóper megindítását sem lehet kívánni, mert a pert csak a nem vétkes atya indíthatná meg a mással közös háztartásban élő anya ellen (kivéve, ha a különélésre ő szolgáltatott okot), ő tőle pedig nem várható, hogy ezt a szívességet feleségének mástól származó gyermekei javára megtegye. Maradna még az 1893. évi XVIII. t.-c. 16. §-a alapján megindítható megállapítási kereset az idézett szakasz szerint azonban: »valamely jogviszony létezésének, vagy nem létezésének, úgyszintén valamely okirat valódiságának, vagy valótlanságának bírói megállapítása iránt kereset csak akkor indítható, ha e megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik.« Felmerült tehát a kérdés, ki ellen kell megindítani a megállapítási keresetet ? Az atya ellen nem lehet, mert nem az atyával szemben való jogviszonyok, hanem az Országos Pénztárral szembeni jogviszonyok biztosítására szükséges a per. Megindítható-e az Országos Pénztár ellen ? Belemegy-e a bíróság egy olyan jogviszony tisztázására indított pernek a tárgyalásába, amelynek tisztázását a joggyakorlat kizárólag az atyának tartotta fenn, belemegy-e akkor, ha jogviszony tisztázásából kizárt két fél: a gyermek és az Országos Pénztár a felek ? De addig, amíg teljesen bizonytalan egy ilyen pernek a lehetősége, nem lehet kívánni az igénylő gyermekektől, hogy ezzel a perrel kísérletezzenek, hanem az Országos Pénztárnak kell a törvény szellemének megfelelőleg módot keresni a kártalanításra. Bizonyos az, hogy amint a hagyatéki perekben eljáró bíróságoknak jogában áll, mint prejudiciális kérdést megállapítani a törvénytelen származást, amikor arról van szó, hogy igényükkel elutasíttassanak, éppúgy jogában áll az 1907 : XIX. t.-c. alkalmazóinak ugyanezt megállapíttatni, amikor arról van szó, hogy a gyermek igénye megállapíttassék, akkor pedig, amikor a gyermekek a vélelmezett törvényes atyjuk után lépnek fel igénynyel és az iratokból kitűnőleg az anya egy évnél hosszabb ideig nem élt a halált megelőzőleg^ együtt az elhunyttal, az Országos Pénztár megindíthatja a nyomozást és ha kétségen kívüli beigazolást nyer, hogy nem az elhunyttól származnak a gyerekek, elutasíthatja őket igényükkel, amint azt megteszi a hagyatéki bíróság. Nem lehet ellenvetésképpen felhozni azt sem, hogy az Országos Pénztárnak az ily irányú nyomozás és ilyen kérdések eldöntése nem áll módjában, mert hiszen amikor törvénytelen gyermekek lépnek fel atyjuk után kártalanítási igénynyel, akiknek anyja nem él törvényes házassági