Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban. (Befejező közlemény)

558 Munkásügyi Szemle tapasztalatok). 4. Netán fennálló jóléti berendezések. (Fürdő, szabadságolás, jutalék). Külön kérdőív bocsáttatott ki a betegségekre vonatkozólag, figyelemmel az ólomtól független bajokra és az ólombetegségekre, közelebbi körülményeikre, lehetséges okaikra. A felvételek alkalmával sok nehézséggel kellett megküzdeni, ami részben a festőipar azon sajátosságában leli magyarázatát, hogy a munkások többnyire műhelyen kivül dolgoznak, másrészt pedig a szakmához tartozók érdeklődésének hiányában. A munkaadók is sok esetben megnehezítették a felvételeket újabb rendeletektől való félelmükben. Még így is lehetséges volt a festő- és mázolóiparhoz tartozó 5.000 személyről kifogástalan, orvosi személyzet által gyűjtött adatot beszerezni. A maga nemében egyetlen ilyen terjedelmű anyag annyival is inkább igényt tarthat arra, hogy a viszonyok hű képét "adja, mert munkaadók, segédek, kis- és nagyipar, város és vidék egyaránt benne foglaltatik. Hogy az eredmény nagyon kedvező képet nyújt, annak oka abban rejlik, hogy csak munkaképes egyénekre terjedt ki az adatgyűjtés. Felvétettek olyanok is, akik teljesen ólommentes festékkel dolgoznak. Annál megbízhatóbbak és értékesebbek az egészségi viszonyokra vonatkozó adatok és mint minimális számok különös méltatást érdemelnek. A munkaadók 60°/o-a 31 és 45 év között volt, 55 éven túl már kevésnek a kora terjedt. A munkások nagy többségének kora 16—35 év között volt, ennél magasabb életkor már csak gyéren fordult elő. A megbetegedések gyakorisága és fajta csak az utolsó 4 évről volt megállapítható. Ide nem számítva az ólommérgezést, a munkaadók 2r3°A>-a, a munkások 27'2°/o, átlagban 26-1%, tehát több mint V* rész betegedett meg. A munkaadók rendezettebb életviszonyai a foglalkozással járó egészségi károsodásokat kevésbbé engedik előtérbe lépni. A megbetegedések száma nagyobb a festőiparban, mint egyéb foglalkozásokban, amit a lipcsei betegpénztár statisztikai anyaga is igazol, amely szerint minden életkorban lényegesen magasabb a megbetegedési napok száma, mint a többi foglalkozási ágakban. A megbetegedések közül különösen kiemelendők: izomreuma, gyomor- és bélzavarok, balesetek, fertőző betegségek, izületi reuma, tüdőtuberkulózis, hörghurut, tüdőgyulladás, mandulalob, lobos külső megbetegedések, csúz. Az izületi reuma gyakorisága különösen figyelemreméltó (7-2%-a az öszszes megbetegedéseknek). Az ólombetegség után a második jellegzetes festőbetegségnek kell tartanunk. Oka ennek is a nagy meghülési veszedelem. A tuberkulózisban való megbetegedés különböző adatok szerint a festőiparban aránylag igen nagy. Sommerteid szerint a berlini helyi betegpénztárban 8'8, Koelsch szerint Bajorországban T28 megbetegedés esett minden 1.000 festőre és mázolóra, míg az átlagos megbetegedés Bajorországban 3'07 volt 1.000-re. Gyakori a festőiparban az emésztőszervek megbetegedése, amit még súlyosbít a fogak és száj ápolatlansága folytán előálló emésztési zavar. A legsúlyosabb megbetegedés a festőiparban az ólommérgezés. A felvételekről szóló jelentés először az ólombetegség terjedelmét általánosságban taglalja, továbbá a klinikai formákat, az egyes személyekre és az összességre vonatkozó gazdasági jelentőségét, továbbá azt a kérdést, hogy az utolsó időben az ólomfehér használatának csökkentése és a törvényes rendszabályok következtében megállapítható-e az ipari ólommérgezés csökkenése. Az általános intézkedések közül az ipari megbetegedések törvényes bejelentési kötelezettségét kívánják. A bejelentési kötelezettség eredményének példájaképpen Szászország említtetik, ahol ez a kötelezettség, habár csak a betegpénztárakra nézve, 1904. óta áll fenn; míg 1903-ban csak 89 ólommérgezésről tudtak, 1907-ben 491 eset jutott hivatalos tudomásra. A jelentés végül rámutat arra, hogy az intenzív profilaxis és az eddig is kétségtelenül hasznosnak bizonyult védelmi intézkedések további kiépítésének szükségességét ezek a felvételek kimutatták. A gyári felügyelőnők intézménye Oroszországban nagyon sok akadályon keresztül halad a megvalósulás felé. A dumának húsvét utan tartott első ülésén tárgyalták a kadettek és szociáldemokraták indítványát, hogy nőket alkalmazzanak gyárfelügyelőnőknek. A kormány ellenzése dacára 77 szavazattal