Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban. (Befejező közlemény)

Munkásügyi Szemle elősegítésére az állandó kiállítások és múzeumok alapításának eszméjét vetették fel. A külföld a wieni, amsterdami és zürichi hasonló múzeumok berendezésével mindenesetre megelőzte Németországot, azonban ezen intézetek a valóságban nem egyebek, mint rajzok és minták gyűjteményei. A Németbirodalom hivatása volt ezen a téren is az úttörés. Elismert szociálpolitikusok gyakran hangoztatott kívánságának megfelelően a birodalom olyan múzeumot alapított, amely^ a munkásvédelem összes ágait felkarolja. A múzeum, amelynek címe »Állandó Munkásjóléti Kiállítás«, Charlottenburgban épült fel és rendeztetett be az 1901 — 1903. évek folyamán. A tágas kiállítási csarnokokon kivül előadási terme is van, továbbá néhány terme, amelyben a tüdőgyógyító intézetek központi bizottsága mutatja be a tuberkulózis ellen folytatott harcát és a szeszes italok túlságos élvezete ellen küzdő német egyesület berendezéseit, valamint iratait is ott találhatjuk meg. A kiállítási csarnokokban és karzatain a balesetelhárítás, az ipari hygiene és a munkásjólét több ezernyi kiállított tárgyait mutatják be. E helyen 200 veszélyes gépet a megfelelő biztonsági berendezésekkel együtt üzemképes kivitelben és működés közben láthatunk. A belépés csaknem mindennap lehetséges és ingyenes. A vezetésre szakértő alkalmazottak állanak rendelkezésre. Az utolsó években ezen múzeumot, amelyben a már avultabb tárgyakat állandóan újabb, jobban bevált, nagyobb fontosságú berendezési tárgyakkal cserélik ki, évenként 30.000 ember látogatta, akik között a munkások, üzemi és felügyelő-hivatalnokok, továbbá a technikai iskolák tanítványai vannak túlsúlyban. Csaknem ugyanabban az időben, amikor a birodalom ezen múzeumot felállította, alapították meg a bajor királyi munkás-múzeumot Münchenben. Az évek folyamán ez jelentékenyen kibővült és sokoldalú anyagával, továbbá vándorló szociáltechnikai előadásaival a munkásvédelmi berendezéseknek tanulmányozását hatékonyan mozdítja elő. Az 1912. évben a múzeumot 20.000 ember kereste fel. A német és a bajor múzeum adta meg az eszmét arra, hogy a Németbirodalom több helyén és a külföldön is hasonló intézeteket alapítsanak. Ennek tulajdoníthatjuk a párisi, stockholmi, newyorki, budapesti, luxemburgi és moszkvai múzeumok alapítását is. Ezen különböző irányú törekvések folytán a munkásvédelmi technika az utolsó 25 év alatt olyan jelentékeny módon fejlődött, hogy ma már a technika bármely speciális ága mellett kellő súlylyal helyet foglalhat. Már igen sok olyan eszközzel és eljárással rendelkezik, amely a munkásokat környező veszélyek leküzdésére a kívánt eredménynyel alkalmazható. A testi sérülések okairól és lefolyásáról gyűjtött statisztikai adatok és a munkásvédelmi követelések gyakorlati keresztülvitelénél szerzett tapasztalatok világosan mutatják, hogy céltudatos intézkedésekkel az egyébként felmerülő balesetek és megbetegedések igen nagy részét az ezzel egybekapcsolt nyomorral és gonddal együtt el lehet hárítani. Évenként igen sok milliót lehet megtakarítani. Az illetékes helyek által kibocsátott munkásvédelmi szabályok szaporításával és tökéletesbítésével, a munkásvédelmi technika kifejlesztésével, a biztonsági berendezések nyilvánosságra hozatalával, előadásokkal és kiállításokkal, a múzeumokkal, valamint az üzemeknek sűrű szakértői felülvizsgálásával a védőintézkedések eredménye sem maradhatott el. A munkások egészségi viszonyai még ott is, ahol igen kedvezőtlen hygienikus állapotok voltak, jelentékenyen javultak. A balesetek egyes fajtáját csaknem teljesen kiirtották, mint azt a balesetbiztosítás jubileuma alkalmával Bauer és Gary által kiadott emlékiratban*) és Barten dolgozatában**) számszerűleg kimutatva láthatjuk. Az *) 25 Jahre Unfallverhütung. **) Nothwendigkeit, Erfolge und Ziele der technischen Unfallverhütung.