Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Az orvosszakértő szerepe a magyar szociális biztosításban. 3. [r.]

52 Orvosszakértői Szemle. Akadályozhatják még a megszokást fennálló idült, fertőző vagy alkati betegségek, pl. tuberkulózis. A sérült neme — bár a gyakorlatban a nővel szemben előzékenység tapasztalható — megszokás szempontjából nem bir fontossággal. ^ A megszokásnak — mely valamely működés gyakori megismétlése által jön létre — objektív tünetei is vannak, melyek mérlegelendők: az izomatrophia eltűnik, a tenyér kérges lesz; alsó végtag rövidülésénél a gerincoszlop oldalirányú görbülete lép fel s a medencefél lesülyed; csonttörések után a velőüreg helyreáll s a csont struktúrája megváltozik. Mindezen felsorolt tényezőknek pontos mérlegelése szükséges, hogy a megszokást illetőleg véleményünk megbízható legyen. D. Farkas Dániel. Ráuber: Agylágyulás baleset következményéül elismerve. Sérült 4 méter magasságból ülepére esett. A baleset után csak másfél óra múlva tudott felkelni; 14 napig ágyban fekvő beteg volt és fél évig tartott, míg baját kiheverte. Négy és fél évvel később a sérültnél dementia paralyticát állapítottak meg. A sérült — eltekintve attól, hogy dadogott — a baleset előtt egészséges volt. A Goldscheidertől közölt esetek kapcsán a test rázkódtatását vették okul, mely alkalmas volt arra, hogy a gerincvelő tabeticus megbetegedését és ezzel kapcsolatban agylágyulást idézzen elő. A kórházi szakvélemény megerősítette a trauma és betegség közötti összefüggést. Luest anamnestice kimutatni nem lehetett, a később megejtett Wassermann-féle vér- és liquorvizsgálat pozitív eredményt adott. A syphilis csak előkészítette a talajt a baleset végzetes hatására és jelenléte nem elegendő arra, hogy az agylágyulás és trauma közötti összefüggést kizárjuk. (Zeitschrift f. Versicherungsmedizin 1912. Gielen : Sclerosis multiplex és baleset. 1910 június 4—20-ig K. ischiás miatt munkaképtelen volt, 1910 július 7-én bal lábával elcsúszott és bal térdét sínbe ütötte. Szolgálatát tovább végezte, de gyakran panaszkodott, hogy bal térdében fájdalmakat érez és bal lábát járásközben maga után vonszolta. 1910 november 4-én mozdonnyal egy csatornába esett és egész testében heves rázkódtatást szenvedett. Azóta baja rohamosan rosszabbodott, úgy, hogy négy hét múlva szolgálatát abba kellett hagynia. Az orvos először ischiásra gondolt és csak 1911 novemberében állapították meg a sclerosis multiplex-et. Ezek szerint K. sérültnek már az első baleset előtt hasonló panaszai voltak és az elcsúszás talán csak a bal lábban érzett bizonytalanság következménye volt. A második baleset azonban a betegség rohamos rosszabbodását okozta, mely betegséggel különben még hosszabb ideig dolgozhatott volna. Énnek alapján a baleseti törvény rendelkezései szerint nyugdíjaztatott. (Med. Klinik 1913. No. 3.) Ascher: Hysteriás contractura könnyű baleset után. Könnyebb természetű sérüléssel kapcsolatban, mely a balláb öreg ujja és a térd zúzódása volt, a következő állapot fejlődött ki: a balláb a talp irányában túlnyujtott és belső lábszéllel felfelé irányított olyannyira, hogy minden passzív és aktiv mozgás lehetetlen volt. A lábujjaknak csak csekély hajlítása és feszítése lehetséges, járásnál a sérült a külső lábszélre lép. A peroneus nyomásra kissé érzékeny, a bőrérzés a bal alsó végtagon kissé csökkent, az izomzat feszes. Villamos ingerlékenység eltérései teljesen hiányoznak, minek folytán a diagnózis hysteriás contracturára tehető. Munkaképességcsökkenés 50%. Massage és villamozás 3 hónap alatt gyógyulást eredményezett. (Zeitschrift f. Versicherungsmedizin 1912.) Daleseti idegbántalmak kártalanítása. (Arbeiterschutz Nr. 10.) Leppmann szerint még azok is, akik nagyobb mérvű neuraszténiában szenvednek, részben munkaképesek. Szerinte teljesen munkaképtelennek csak azok tekinthetők, a kiknek idegbetegsége már határos az elmebajjal. A nehéz munkára nem alkalmas egyén munkaképességcsökkenése 33u/o-al, a sem nehéz, sem középszerű munkára alkalmasé 66°/o-al, a könnyű munkára sem alkalmas egyéné pedig 100°/o-al értékelhető. A baleseti neurózis mint olyan nem tartozik a gyógyíthatlan betegségek közé, minthogy az állapot javulása még évek múlva is bekövetkezhetik. A baleseti neurózisok gyakorisága Leppmann dr. szerint arra vezethető vissza, hogy a sérültek nagy részénél meg van a diszpozíció ideges megbetegedések iránt. E. A.