Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Törvény az üzleti záróráról

530 Ifiunkásüqyi Szemle dőltünk, ez természetes, azon gyakorlati tapasztalatok folytán, amelyek épp a családtagok biztosítása révén hárultak az orvosi karra. Viszont azonban nem orvosolhatók, nem is lesznek orvosolhatók azok a szempontok, amelyeket az orvosi kar minduntalan ebbe a kérdésbe belekapcsol, ahelyett, hogy a maga nagy súlyával, egész energiájával orvosi kamarát, vagv hasonló intézmények létesítését szorgalmazná, ami ennek az ezrekből álló erkölcsi testületnek a maga kebelében való orvoslását is lehetővé teszi. Tisztán ezt kívántam megjegyezni eme személyes kérdések hatása alatt, bocsánatot kérek, ha én is kitértem ezekre az ügyekre. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a legközelebbi ülésünk június hó 13-án legyen ? Ha igen, úgy kimondom határozatilag, hogy a legközelebbi ülésünk június hó 13-án, pénteken délután 5 órakor lesz. Ezzel az ülést bezárom. MUNKAVISZONY. /^Törvény az üzleti záróráról. A parlament 1913. évi június hó 17-én letárgyalta az üzleti záróráról szóló törvényjavaslatot és elfogadta abban a formában, amelyben a kereskedelemügyi miniszter előterjesztette. Az üzleteket eszerint Budapesten és környékén este 8 órakor kell majd bezárni, a fűszerkereskedők órakor zárják üzleteiket, szombaton este 1/i\0 óráig tarthatók nyitva az üzletek. Egy évben 31 napon át engedélylyel kitolható a zárás. A törvény felhatalmazást ad a törvényhatóságoknak és a városoknak, hogy maguk alkossanak a helyi viszonyokhoz alkalmazott szabályrendeleteket az üzleti zárórára vonatkozólag. A törvény harmadik §-a szerint az üzlet kötelező zárvatartásának időpontjában is foglalkoztathatók az üzlet alkalmazottai: 1. leltározásnál, az ehhez szükséges munkák tekintetében és ideje alatt; 2. az üzlet berendezésénél, vagy átköltözködésnél; 3. oly munkálatoknál, amelyeket az árúknak romlástól való megvédése érdekében, vagy más kényszerítő okokból haladéktalanúl kell végezni; 4. vásárok látogatásánál a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében a vásárt megelőző és követő egy-egy napon. A törvény kétségkívül haladás szocziális szempontból, bár sok hiánya van még. Bizonyos, hogy közvetlen gyakorlati hatása inkább akkor lesz, ha a vidéken meglesznek azok a szabályrendeletek, melyek megalkotására a törvény a törvényhatóságokat és városokat felhatalmazza. Budapesten ugyanis alkalmazottak és munkaadók közös megegyezése folytán már el van érve, a nagykereskedelemben részben már túl is van haladva az, amit szocziális értéket a törvény hoz. A nagykereskedelem ugyanis már megvalósította a 6 és 7 órai zárást is. A reggeli nyitás úgy van megállapítva, hogy 14—15 órai munkanap most is lehetséges marad. A legnagyobb visszatetszést szülte az alkalmazottak között az, hogy a budapesti alkalmazottak és munkaadók szövetségeinek megegyezése ellenére, a főváros felterjesztésétől eltérően, a miniszter előterjesztésére úgy intézkedik a törvény, hogy szombaton este az üzleteket későbben zárják, mint hétköznapon. Míg haladottabb országokban, pl. Angolországban, szombaton korábban kell zárni az üzleteket, mint hétköznapon, hogy az alkalmazott vasárnapi munkaszünete teljesebb legyen és hogy lehetségessé tegyék neki, hogy szombaton este esetleg kimeneküljön a vidékre, a szabad természetbe, addig nálunk éppen ellenkező rendelkezés került a törvénybe. A közvetlen okot erre az ortodox zsidók kérése adta, akik szombaton nappal üzletüket zárva tartják, és kérték a minisztert, hogy este kinyithassák boltjukat, nehogy heti két napot veszítsenek. A miniszter a szombat esti záróra kitolását azzal indokolta, hogy a munkásnak módot kell adnia, hogy még szombaton este végezhesse el bevásárlásait, nehogy hétfőig pénzét elköltse.