Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A letartóztató és javítóintézetekben foglalkoztatottak baleset-biztosításának rendezése

Munkásügyi Szemle 509 fontosabb rendelkezéseit a következőkben ismertetjük : Az alkalmazást az elnökség határozza el és az alkalmazottal szerződést köt. Az új szabályzat életbelépése előtt kötött szerződések, ha az alkalmazottra kedvezőbbek, mint az újonnan kötendő szerződések, érvényben maradnak. Rendszerint csak meghatározott időre történik az alkalmazás. Azonban az elnökség olyan alkalmazottakat, akik a szabályzatban megállapítandó idő óta már alkalmazásban vannak, életfogytiglan alkalmazhat. A nyugdíjra és az özvegy- és árvasegélyre való jogosultság még nem jelenti az életfogytiglan való alkalmazást. Az alkalmazottak 3 fizetési osztályba soroltatnak: 1. ügyvezetők, 2. technikai felügyelő hivatalnokok, 3. egyéb alkalmazottak osztályába. Minden Berufsgenossenschaft maga állapítja meg az egyes osztályokban a legalacsonyabb évi fizetést. Azonban akinek szolgálata nem tart egész napig, azt e legalacsonyabb fizetésnél kevesebbel is díjazhatja. A fizetések szolgálati évek szerint emelkednek. Ha valakit más fizetési osztályba osztanak be, annak a fizetése az addig élvezetinél kevesebb nem lehet. A magasabb fizetési fokozatba lépés csak az alkalmazott mulasztásával okozott súlyos kifogás esetén mellőzhető. Viszont joga van az elnökségnek arra, hogy arra érdemeket szerzett alkalmazottnak a fizetési fokozata szerint illetékes illetményen fölül pótlékot állapítson meg, vagy a magasabb fokozatba jutásának idejét megrövidítse. Ha a fizetési táblázatot később módosítják, az egyes alkalmazott addig élvezett fizetése nem csökkenthető. A fizetésen fölül a szolgálati szabályzatban megállapítandó lakbér jár. Rövidebb ideig tartó megbetegedés és katonai szolgálatra való behívás esetén az illetmények az alkalmazottnak kijárnak. Ha a szolgálatképtelenség hoszszabb ideig tart, az elnökség állapítja meg, hogy meddig és mily összeg erejéig fizeti az illetményeket. Az alkalmazott elhunyta esetén özvegyének, vagy azoknak a hozzátartozóinak, akiket az elhunyt tartott el, az elhunyt legutóbb élvezett fizetésének egy negyed évre jutó része kegydíjként egy összegben kiutalandó. Azok ellen az alkalmazottak ellen, akik hivatali kötelességüket nem teljesítik, az alkalmazott nyilatkozatának meghallgatása után — fegyelmi büntetések alkalmazhatók. A szolgálat súlyos megsértése felmondás nélkül való elbocsátást, csekélyebb vétségek rendbüntetést vonnak maguk után. Aki hivatali állását politikai, vagy vallási visszaélésekre használja fel, megintendő, ismétlődés esetén elbocsátandó. Rendbüntetést az elnök szabhat ki, a szolgálatból való elbocsátást az elnökség határozhatja el. Az alkalmazott az ily határozat ellen a birodalmi biztosítási hivatalhoz felebbezhet, amely végérvényesen dönt. Az állást úgy az elnökség, mint az alkalmazott felmondhatja. De 10 évi szolgálat után az alkalmazás csak rendkivül fontos okokból mondható fel. Szolgálatképtelenség ilyen fontos okot képez. Nyugdíjra legkevesebb 10 évi szolgálati idő jogosít rokkantság, szellemi, vagy testi erő oly meggyengülése esetén, ami miatt az alkalmazott szolgálatát nem teljesítheti. A nyugdíjazást az elnökség határozhatja el. A nyugdíjas, vagy nyugdíjra jogosult elhunyta esetén özvegye a nyugdíjnak a szabályzatban megállapítandó részét kapja. Az elhunyt gyermekei árvaellátmányban részesülnek. Az özvegyi ellátmány az özvegy újbóli férjhezmenetele, vagy halála esetén, az árvaellátmány a gyermek 18-ik életévének betöltésekor megszűnik. A betegsegélyezési törvény módosítása Norvégiában. A norvég kormány javaslatot terjesztett a parlament elé, amely a betegsegélyezési törvényt módosítja. A kormány a módosításnál figyelembe vette a betegsegélyző pénztárak követeléseit. A javaslat a biztosítási kötelezettség jövedelemhatárát felemeli városokban 1.600 koronáról 1.800 koronára, falvakban 1.200 koronáról 1.400 koronára. Megszünteti a javaslat a régi törvénynek azt az intézkedését, amely a biztosítási kötelezettség alól felmentette azokat, akiknek betegség esetén a fizetésük három hónapra szerződésileg biztosíttatott. Végül kiterjeszti a javaslat az önkéntes biztosításra való jogosultságot. Daleseti kártalanítás az állami bánya- és erdőmunkások részére Amerikában. Az Egyesült-Államokban az 1912 március 11-iki törvénynyel kiterjesztették az 1908 május 30-iki törvény hatályát az állami bányákban és erdőgazdaságokban dolgozó munkásokra és alkalmazottakra is. Az említett törvény értelmében minden baleseti sérült, a sérüléséből bekövetkezett munkaképtelenségének tartamára — de legföljebb 1 évig — addigi teljes fizetésének élvezetében marad meg. Nincs azonban igénye ily kártalanításra a munkásnak,