Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 12. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban
500 Munkásügyi Szemle Tuberkulózis és lakás. E. Portmann (Zeitschrift für Tuberkulose. Dand XX. Heft 2) A tuberkulózis elleni küzdelem terén alig másfél évtized óta az az elv jutott érvényre, hogy nem elegendő a megbetegedett egyén állapotát javítani, illetve a munkaképességet helyreállítani, hanem mindenekfelett nagyfontosságú az egészségeseket megóvni attól a fertőző kórtól, amelyet lakásbetegségnek lehet nevezni. A tuberkulózis és lakás közötti összefüggést már századokkal előbb felismerték és régtől fogva tudták, hogy a tüdőtuberkulózis egyes városokban bizonyos házakban és házcsoportokban gyakoribb; ez a felismerés megadta azt az alapot, amelyen az állam és a társadalom karöltve kifejtse tevékenységét, nevezetesen, hogy a lakásegészségügy megteremtésén legmesszebbmenőleg fáradozzék. Az 1905. évi tuberkulózis kongresszuson jogosan jelentették ki, hogy a tuberkulózis elleni rendszabályok alkalmazásánál egészséges lakásviszonyok megteremtése legyen a vezérlő irányelv. A tuberkulózis és lakás közötti összefüggés keresésénél közelálló, hogy az egyes városrészek sűrűn való beépítésére gondoljunk, de csak akkor, ha ez a lakások sűrűségével esik egybe. A beépítés sűrű voltának bizonyos jelentősége kétségtelenül fennáll akkor, ha a házak közvetlenül egymással határosak. Dr. Dara Mair — Yorkshire tizenhárom kisebb ipari városában végzett gondos vizsgálatok alapján — megállapította, hogy a közvetlen összeépített házakban a halandóság 15°/o-kal volt nagyobb, mint a minden oldalról szabadon álló házakban s ebből következett az, hogy Angliában az 1909. évi ház- és városépítési törvényt kiegészítették azzal, hogy a házak összeépítését úgy, hogy fal fallal határos, megtiltották. Az egészségtelen lakásnak az egészségre káros hatását — főleg tuberkulózis tekintetében — kifogástalan statisztikai adatokkal nem igen igazolhatjuk, mivel »az anyagi jólét, a lakás- és táplálkozási viszonyokkal szoros kapcsolatban van, s e tényezők mindegyike a tuberkulózis elterjedését illetőleg jelentőséggel bir.« A jómód a jövedelemtől függ s ez minél kisebb, annál nagyobb százalékát fordítják lakásbérre. Különböző városokból eredő statisztikai táblázatok kellőképpen megvilágítják, hogy a kisjövedelműek lakásbérkvótája emelkedett, a nagyjövedelműeké ellenben csökkent, s ha azt akarnók, hogy valamely módosabb munkáscsaládnak oly lakása legyen, amelyet Rubner normálisnak jelez, úgy legalább 9.000 márka jövedelemre volna szüksége, hogy annak csupán 12°/o-át kelljen lakbérre fordítani. Ilyetén a munkásság legnagyobb része kénytelen kevésbbé jó, vagy éppen rossz lakással beérni, vagy ha nem, úgy fogyatékosan táplálkozni. A lakássűrűségnek befolyását a tuberkulózisra — egyes vidéki községekre — Kugler kétségtelenüt kiderítette. Szerinte, ha 1000 lakóra több mint800 lakóhelyiség esett, 2'2°/o volta tuberkulózisból eredő haláleset » » 700 » » 2'66u/o » » » » » » » 600 » » 2"73°/o » » » » » » » 500 » » 3'03"/° » » * » » kevesebb* 500 » » 3'35°/o » » » » » Freudenberg a halotti jelentésekből megállapította, hogy 1—3 szobát lakó családoknál 317°/o-ban, 4 és több szobában lakóknál csak 17'6°/o-ban volt tuberkulózis a halál oka. A szegényebb néposztálynál (1-3 szoba) a tuberkulózis okozta halélesetek száma:
