Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. XIII. ülés 1913. évi május hó 8-án. (Folytatás)

490 Munkásügyi Szemle őszinte barátja, aki a munkásosztály szociális terhe könnyítésének igazi akarója, aki a szociális biztosításnak a további fejlesztését komolyan szívén viseli, annak kívánni kell ezen vonatkozásában a törvény revízióját, mert íme, itt vannak azok a bajok, amelyek a gyakorlatban való túlzások által magának a törvénynek és a szociális biztosításnak a népszerűtlenségét idézték eló', vagy idézik állandóan elő. Oda akarok konkludálni, midőn a titkár úrnak igazán őszinte köszönetet mondok tanulmányáért, hogy méltóztassék megengedni, hogy az ő adatai alapján a revízió szükségességét ezekben a vonatkozásokban hangsúlyozzam. I 5J JOGGYAKORLAT BETEGSEGÉLYEZÉS. A keresetképtelenség fogalmához. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1913. évi május hó 8-án kelt 1911. P. 349/3. sz. ítélete. Ítélet: A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal igénylő fölebbezésének helyt ad. Megokolás: A fölebbviteli bíróság elfogadta azt az elsőfokú bíróság által is megállapított tényállást, hogy igénylő, mint ahogy ezt munkaadója bejelentette, 1910. évi október hó 17-től október hó 22-ig terjedő időben munkájából kimaradt. A továbbiakban már csak az volt az eldöntendő kérdés, keresetképtelensége következtében maradt-e ki igénylő a szóban levő idő folyamán a munkából ? A fölebbviteli bíróságnál az a felfogás jutott érvényre, hogy — noha az elsőfokú bíróság által meghallgatott orvos-szakértő azt véleményezte, hogy a sérülés nem lehetett komolyabb természetű, mert ha az volt volna, akkor nem valószínű, hogy igénylő cipőt húzni és orvoshoz menni volt volna képes, hanem arra mutatnak a körülmények, hogy csak elsőfokú égési sérülés keletkezett, — mindamellett jelen esetben a keresetképtelenséget s ez alapon a táppénz-jogosultságot meg kell állapítani. Minthogy ugyanis az elsőfokú égési sebzés is lehet annyira beható, hogy a felhám leválását idézi elő és ekként nyílt sebet okoz, mint ahogy ez a jelen esetben is a föntebb megjelölt tanúvallomásból kitűnőleg történt; minthogy másfelől abban az esetben, ha igénylő a munkaadó vegyszergyárban a fentebbiekből kitűnőleg tetemesebb méretű nyílt sebbel munkáját folytatta volna, a seb izgatódott, gyógyulása hátráltatott volna, sőt a seb igen könnyen inficiálódhatott és ennek következtében végzetes fejlemények következhettek volna be; ennélfogva igénylő utalva volt arra, hogy a seb izgatásától s infekciójának veszélyétől lehetőleg óvakodva, minél kevesebbet mozogjon, odahaza feküdjék és gyógykezelje magát s ekként lehetővé tegye gyors felgyógyulását. Minthogy pedig a keresetképtelen állapotnak nem nélkülözhetetlen feltétele az oly fizikai tehetetlenség, mely a munkát teljesen lehetetlenné teszi, hanem keresetképtelennek kell tekinteni az oly beteget is, aki állapotából indokoltan vonhatja le azt az okszerű következtetést, hogy hivatásszerű munkájának folytatásával olybá növeli betegségét, hogy az igen súlyossá, sőt életveszélyessé válhatik: ennélfogva K. M. igényét jogosnak kellett elismerni. Utánjárási költségek pénztár terhére meg nem állapíthatók. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1913. évi május hó 6 án kelt 1911. P. 365/3. sz. ítélete. Ítélet : A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal a z—i kerületi munkásbiztosító pénztár fölebbezésének részben helyt adva, az első bíróság ítéletét abban a részében, melylyel a pénztárt 9 korona 86 fillér utánjárási költség megfizetésében marasztalja és egyben a felmerült összes eljárási költségeket, beleértve a 9 korona 36 fillér utánjárási költséget is, 67 korona 70 fillérben megállapítja, feloldja és felhívja az első bíróság elnökét, hogy a költségek megállapítása és folyósítása tekintetében az Eljárási rendelet 28., 71., 143. és 265. §-ainak szem előtt tartásával járjon el.