Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - Szegény ember hitele

Munkásügyi Szemle 9 kisebb ingóságai és értéktárgyai alapján a zálogházaknál, bútorzata s egyéb terjedelmesebb ingóságai alapján pedig az u. n. beraktározási vállalatoknál. E sorok célja, kissé közelebbről szemügyre venni e hitelforrásokat különösen abból a szempontból, hogy betöltik-e azt a szerepet, amelyre hivatottak s hogy produktív hitel-e az, amelyet azokból fakad. Felszínen maradó álláspont volna az, amely csak a termelési hitel létjogosultságának elismerésével mindenképpen pálcát törne a szegény ember részéről természetesen csak fogyasztási célokra igénybe vett hitel fölött. Hiszen bizonyos az, hogy rendes viszonyok közt a magántőkére alapított gazdasági rendben csak az a hitel nevezhető produktívnak, amelyet termelőeszközök megszerzése céljából vesznek igénybe. A bérmunkásokról is bizonyos, hogy a hitelbe kapott pénzen élelmiszereket, háztartási, vagy ruházati cikkeket vesznek, ez a hitel tehát fogyasztási célzatú. Kéznél fekszik ennélfogva az a következtetés, hogy az improduktív is. Evvel szemben azonban megfontolandó, hogy a bérmunkás csak önmagát, imunkaképes szervezetét s testi meg szellemi munkáját viszi bele a termelésbe s lymódon kiadott munkaerejét csakis fogyasztása révén reprodukálhatja. Amikor tehát a bérmunkás fogyasztásának s így munkaereje megmaradásának lehetősége érdekében igénybe vett hitelről van szó, akkor ettől nem vitatható el a produktivitás, a termelés előmozdítására irányuló jelleg sem. Ennek a produktivitásnak egy előfeltétele van azonban: a hitellel adott szolgáltatás értékét nem szabad paralizálnia a hitelért követelt ellenszolgáltatásnak. Más szóval a hitelnyújtás fejében fizetendő kölcsöndíjnak az uzsora határán innen kell maradnia. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy e tekintetben milyenek a viszonyok. Hazánkban 1911-ben 244 zálogház állott fenn, amelyek közül arany-, ezüst- s egyéb ékszertárgyak után 14 szedett 10°/u-os kölcsöndíjat, 4 « 10-12°/ü-OS « 1 10-15°/o-os « 114 « i2üA-os « 13 « 12-15°/o-os « 1 « 13%-os 3 « 147o-os « 28 « 15ü/o-os « és 1 « 18°/o-os « Egyéb ingókra adott kölcsönt a 244 zálogház közül 138; ezek közül 14°/°-os kölcsöndíjat szedett . . . . 5 zálogház 15°/°-os « « 48 « 16°/ü-OS « « 19 « 18u/o-os « « 54 « De ne higyjük, hogy 18% az a maximális kölcsöndíj, amelyet hazánktan kézizálog-kölcsönökért fizetnek. Hazánk fővárosában ennél jóval magasabb százalékot szedő, monopóliumos zálogházak is működnek, sőt, amint rögtön ki fog derülni, székesfővárosunkban a kir. zálogház anyaintézetein kivül éppen a magánzálogházakban szedik a legalacsonyabb kölcsöndíjakat. Megjegyzendő, hogy az ily kölcsönökre utalt bérmunkásosztály szempontjából még a magánzálogházak kölcsöndíja is túlmagas, különösen a kölcsön fejében zálogul átengedett tárgyakban rejlő biztosítékot is szem előtt tartván. De, amint mondtam, nem a magánzálogházakban szedett 12, illetve 15%-os kölcsöndíjak a munkáshitel botránykövei itt a fővárosban. A kézi zálogkölcsönre utaltak a magánzálogházakon kivül igénybe vehetik a kir. zálogház- és közvetítőinek, valamint a budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsön r.-t. hitelforrásait. Ami a kir. zálogházat illeti, az a mi viszonyaink közt a kamatláb szempontjából a legideálisabb munkáskölcsönintézet. Nagy baj azonban, hogy ily zálogház a székesfővárosnak csak